Kráterek, kanyonok, hegyek (Rovat: Távoli világok kutatói, New Horizons - 2018.05.08 07:15.)
Tizenkét alakzat kapott hivatalos nevet a Plútó legnagyobb holdja, a Charon felszínén: hat kráter, három kanyon és három hegység.
A Plútó legnagyobb holdját, az 1200 km átmérőjű Charont 1978. június 22-én fedezte fel az Egyesült Államok Tengerészeti Obszervatóriuma 1,5 méteres távcsövével James Christy. Akkoriban a hold enyhe kidudorodásként látszott a Plútó egyébként is meglehetősen elmosódott képén. Négy évtized elteltével az okoz fejtörést, milyen nevet kapjon a számtalan különféle alakzat a megdöbbentő geológiai változatosságot mutató felszínű égitesten. Időközben a Hubble-űrtávcső további négy, sokkal kisebb holdat is felfedezett a Plútó körül. (Kép: US Naval Observatory)
Valóságos és képzelt személyek és hajók, legendás felfedezők és álmodozók egyaránt helyet kaptak azok közt, akikről és amikről a Charon első 12 felszíni alakzatát elnevezték. A névadásról a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) bolygófelszíni névadásokkal foglalkozó munkacsoportja (WGPSN, Working Group for Planetary System Nomenclature) a közelmúltban döntött, elfogadva a holdat 2015 nyarán lefényképező New Horizons szonda kutatócsoportja javaslatait. A csoport a legtöbb nevet a 2015-ben erre a célra indított internetes közvélemény-kutatáson (Our Pluto online) gyűjtötte össze.
A Charon fotografikus térképe az új nevekkel. (Kép: NASA / JHUAPL / SwRI)
Az IAU által elfogadott nevek és e sorok írója által javasolt magyar megfelelőik a következők:
Argó-kanyon (Argo Chasma) – Argó a görög mitológiában szereplő hajó, melyen Iaszón és az argonauták útra keltek, hogy visszaszerezzék az aranygyapjút Aiétész királytól.
Butler-hegység (Butler Mons) – Estelle Octavia Butler (1947–2006) amerikai sci-fi írónő. Első novellája 1971-ben jelent meg, legnépszerűbb művében (Kindred) a rabszolgaság és az időutazás témájával foglalkozott. Xenogenezis című trilógiájában az emberiség elhagyja a Földet, majd visszatér.
Caleuche-kanyon [kaléucse] (Caleuche Chasma) – Chile Chiloé szigetének lakosai szerint éjjelente a Caleuche nevű kísértethajó járja körbe a szigetet, amely hol felbukkan, hol eltűnik. A legenda szerint a hajó Chile partjai mentén összegyűjti a holtakat, akik a fedélzetén örökké élnek.
Clarke-hegység (Clarke Montes) – Arthur C. Clarke (Sir Arthur Charles Clarke) (1917–2008) angol író és mérnök, aki 1945-ben felvázolta a geostacionárius pálya (Clarke-pálya) alkalmazását a távközlésben. Nevét azonban sci-fi novellái és regényei sokkal szélesebb körben tették ismertté.
Dorothy-kráter (Dorothy Crater) – Dorothy (Dorka) L. Frank Baum Oz, a nagy varázsló című, 1900-ban megjelent meseregényének, illetve a regény 1933-ban készült filmváltozatának (Óz, a csodák csodája) főhőse, aki álmában beutazza Óz birodalmát.
Kubrick-hegység (Kubrick Mons) – Stanley Kubrick (1928–1999) amerikai filmrendező és producer, többek közt a kultikus 2001: Űrodüsszeia című film rendezője. A film forgatókönyvének ötletét adó regényt Arthur C. Clarke 1964 és 1968 között írta, egy korábbi novellájának az alapötletét felhasználva. A történetet Kubrick-kal közösen alakították.
Mandzset-kanyon (Mandjet Chasma) – Az ókori Egyiptom történelmének egyik legjelentősebb istene Ré (régebbi átírással Rá) napisten, aki Mandzset nevű bárkáján („Az évmilliók bárkája”) naponta végighaladt az ég óceánján egyik horizonttól a másikig.
Naszreddin-kráter (Nasreddin Crater) – Naszreddin szúfi hodzsa (tanító) volt a XIII. századi Perzsiában. A több ezer humoros, de általában valamilyen bölcseletet, erkölcsi példázatot megfogalmazó Naszreddin-mesét az egész Közel-Keleten, Ázsia és Európa számos országában ismerik.
Nemo-kráter (Nemo Crater) – Jules Verne (Verne Gyula, 1825–1905) regényhőse, a Nautilus nevű, saját maga építette tengeralattjáró kapitánya. A Nemo kapitány (1870, eredeti címén: Húszezer mérföld a tenger alatt) című regény főhőse, aki azonban A rejtelmes sziget (1874) című regényben is felbukkan.
Pirx-kráter (Pirx Crater) – Stanis³aw Lem (1921–2006) lengyel sci-fi-író Pirx pilóta kalandjai című novelláskötetének főhőse, aki beutazza a Naprendszert. Érdekesség, hogy a könyv alapján 1972-ben Magyarországon Pirx kalandjai címmel ötrészes magyar sci-fi tévésorozat készült.
Revati-kráter (Revati Crater) – Revati a hindu mitológiában Kakudmi király lánya, a Kr. e. V. századból származó Mahábhárata című eposz egyik szereplője. A százezer versszakból álló eposzban megemlítik Kakudmi királyt, aki a mennybe utazik, hogy találkozzon Brahmával, a teremtővel. Amikor visszaér kiderül, hogy közben sok év telt el a Földön, ezért a történetet az időutazás gondolata előfutárának tekintik.
Szadko-kráter (Sadko Crater) – Szadko egy középkori orosz elbeszélő költemény hőse, aki tizenhét évig hajózott a tengeren, majd feleségül vette a tengerkirály lányát. Nevét és történetét Rimszkij-Korszakov azonos című operája tette ismertté.
A New Horizons felvétele a Charonról. A kép bal szélén a Mandzset-kanyon, tőle északra a Naszreddin-kráter látható. Lejjebb könnyen azonosítható a Nemo- és Szadko-kráter, a terminátor határán pedig a Clarke-hegység. A jobbra fent látható, nagy, kör alakú (szürke, a barna terület határán) kráter a Dorothy. (Kép: NASA / JHUAPL / SwRI)
Repülés a Charon fölött. (Forrás: NASA, YouTube)
Éppen ideje volt már a névadásnak, hiszen a Plútó mellett elrepülő New Horizons szonda alig több mint fél év múlva, január 1-jén megérkezik következő célpontjához, a hivatalosan még mindig csak 2014 MU69-nek nevezett, Kuiper-övbeli égitesthez. Nem várva az IAU döntésére, a NASA ebben az esetben is lépett, és közönségszavazást hirdetett. A beérkezett javaslatok és egyéb szempontok mérlegelése alapján az égitest az Ultima Thule nevet kapta. Hangsúlyozzuk, hogy a névadás nem tekinthető sem hivatalosnak, sem véglegesnek, a jövőbeli hivatkozásokat azonban talán megkönnyíti.
Fantáziarajz a Plútónál 1,6 milliárd kilométerrel távolabb lévő, 2014 MU69, azaz Ultima Thule mellett 2019. január 1-jén elrepülő New Horizons űrszondáról. (Kép: NASA / JHUAPL / SwRI / Steve Gribben)
