Privatizálnák a Spitzert
(Rovat: Távoli világok kutatói, Amerika és az űrcsillagászat - 2017.10.16 07:15.)

A NASA csak 2019-ig finanszírozza infravörös űrtávcsöve küldetését. A műszer azonban még működik – érdemes továbbadni valakinek.

A NASA illetékesei fontolgatják, hogy a 2003 óta működő űrtávcső üzemeltetését egy kutatóintézetnek vagy akár egy magáncégnek is átadhatnák. A Spitzer küldetését eredetileg öt évre tervezték, később többször meghosszabbították, legutóbb tavaly: 2019-ig, így a távcső addig üzemben maradhat, amíg a 2018 őszén (vagy inkább 2019 elején) indítandó James Webb-űrtávcső (JWST) eléri végleges pályáját és befejeződik műszerei beállítása, kalibrálása. A Nap körül keringő Spitzer azonban pályáján fokozatosan egyre távolabb kerül a Földtől, ami körülményesebbé teszi a kapcsolattartást. (A Spitzer került utolsóként pályára a NASA négy nagy csillagászati obszervatóriuma közül: Hubble, Compton, Chandra és Spitzer). A Spitzert a Földet követő Nap körüli pályára állították, vagyis a Földéhez nagyon hasonló pályán, de bolygónknál valamivel lassabban kering a Nap körül. Emiatt fokozatosan lemarad a Földtől, mostanra a távolsága már meghaladja a 235 millió kilométert. A távolság persze nem akadály, nagyobb probléma viszont, hogy a Földről nézve a távcső egyre közelebb látszik a Naphoz, ezért válik egyre nehezebbé a kommunikáció. Egyúttal a távcső egyre melegszik, mert a Föld felé irányított antennája a konfiguráció változása miatt egyre inkább a Nap felé fordul.

Fantáziarajz a Spitzer-űrtávcsőről, háttérben az infravörös égbolt részletével. (Kép: NASA / JPL-Caltech / R. Hurt, SSC)

A Spitzer műszerei nagyjából ugyanazt az infravörös tartományt fedik le, amelyeken a James Webb-űrtávcső végzi majd az észleléseit, ezért a Spitzer alkalmas azon objektumok kiválogatására, amelyek érdemesnek tűnnek az alaposabb vizsgálatra a JWST-vel. Ugyanakkor a két műszerrel végzett párhuzamos észlelések megkönnyítik a JWST berendezéseinek kalibrálását.

Ezután a JWST – sokkal jobb minőségű észlelésekkel – átveszi a Spitzer feladatkörét, utóbbi műszerei viszont még várhatóan működőképesek lesznek, ezért vette fontolóra a NASA a távcső továbbadását. Olyan amerikai intézményt keresnek, amelyik a NASA-tól független forrásból vállalná a távcső üzemeltetését. A közelmúltban a NASA asztrofizikai tanácsadó testületének ülését követően a NASA asztrofizikai osztályának vezetője bejelentette, hogy várják az érdeklődők jelentkezését, ajánlatait. A NASA azonban csak az üzemeltetést adná át a finanszírozást vállaló intézménynek vagy cégnek, a Spitzer tulajdonjoga a NASA-é maradna, és továbbra is ők felelnének a műszer megbízhatóságáért. Az üzemeltetés átadása nem az első eset lenne a NASA történetében, ugyanezt a modellt követték néhány éve az ibolyántúli tartományban működő GALEX űrtávcső esetében is.

Ezután a Spaceflight Now cikke sajnálkozik egy sort azon, hogy a NASA-nak fogához kell vernie a garast, egy „független tanácsadói testület” azt javasolta, hogy a JWST üzembe állítása után csoportosítsák át a rendelkezésre álló anyagiakat. (Az érvelés gyenge lábakon áll, mert mint korábbi cikkünkben az AAAS-től átvett diagramon bemutattuk, a NASA 2018-as költségvetésén belül éppen az asztrofizika az a terület, ahol a források közel 10%-kal nőnek, szemben más területek, és a NASA költségvetése egészének néhány százalékos csökkenésével. Az is igaz persze, hogy a 10%-kal megemelt költségvetés is jócskán elmarad a végtelentől, nem is beszélve a kutatók vágyairól. – B.E.) A NASA az idén október 1-jén kezdődő 2018-as költségvetési évre 11 millió dollárt igényelt a Spitzer működtetésére, ebben a nagyságrendben kell tehát gondolkoznia annak, aki át akarja venni az űrtávcső üzemeltetését, hacsak nem tudja a NASA-nál költséghatékonyabban működtetni a berendezést.