Kisbolygóbefogás: törölve
(Rovat: Távoli világok kutatói, Orion, Ares, SLS , Űrpolitika - 2017.07.21 07:15.)

A NASA törölte a földközeli kisbolygót vagy annak egy darabját befogó és Hold körüli pályára vontató szonda tervét.

A program törlése már egy ideje a „levegőben lógott”, a NASA 2018-as költségvetési terve ismeretében és a kongresszusi támogatás hiányában azonban véglegessé vált a döntés. Korábbi cikkeinkben beszámoltunk arról, hogy szakértők számítottak a kisbolygót befogó küldetés (Asteroid Redirect Mission, ARM) a törlésre. A hivatalos bejelentést június 13-án a Goddard Űrközpontban tette Michele Gates, az ARM programigazgatója, aki azt is elmondta, hogy az eddig már kidolgozott technológiai megoldásokat igyekezni fognak más küldetésekben hasznosítani. A programot 2013-ban indították, és mivel a tervekben az Orion űrhajó is szerephez jutott, az emberes Mars-utazás ugródeszkájaként próbálták eladni a Kongresszusnak, a törvényhozókat azonban nem sikerült meggyőzni a küldetés értelméről. Mindamellett, a NASA képviselője hangsúlyozta, hogy az Orion űrhajó és a Space Launch System (SLS) fejlesztése folytatódik, mint ahogy az emberes Mars-utazásról sem tettek le.

A kisbolygót befogó küldetés az egyik lehetséges megoldás szerint csak „felkapott” volna egy szikladarabot egy kisbolygóról. (Kép: NASA)

Nem fogják Hold körüli pályára vonszolni és űrhajósokkal megvizsgáltatni az elfogott sziklatömböt. (Kép: NASA)

A Sky and Telescope az ARM kimúlása kapcsán rövid áttekintést adott a NASA várható, 2018-as költségvetéséről (lásd erről korábbi cikkünket is). A NASA jövőre 19,1 milliárd dollárral gazdálkodhat, ami 2017-hez képest 3%-os csökkenést jelent, azonban magasabb a korábbi évek szintjénél. A költségvetés NASA-n belüli nyertese a bolygókutatás (1,9 milliárd dollár), ez a részleg a NASA történetében még soha nem kapott ekkora támogatást. Nem kell tehát aggódni a 2020-as marsjáró, az elhalasztott Mars InSight leszállóegység és a 2020-as évekre tervezett Lucy és Psyche kisbolygókutató küldetések miatt. A NASA költségvetésének oroszlánrészét a Nemzetközi Űrállomásra, a James Webb-űrtávcsőre, valamint az Orion űrhajó és az SLS fejlesztésére fordítják, bár az SLS költségvetését jelentősen megvágták. Az ARM mellett a költségvetés másik vesztese a földmegfigyelés, amely terület 9%-os csökkenést kénytelen elviselni, bár a terület így is 18 műholdat működtet.

A NASA költségvetése főbb területein bekövetkező százalékos változások a 2018-as költségvetésben 2017-hez viszonyítva. (Kép: AAAS)

A kutatás-fejlesztés más területeinek költségvetése sokkal drasztikusabban csökken, mint a NASA-é. A NASA átlagos 3%-os költségcsökkenése eltörpül más területek vesztesége mellett. (Kép: AAAS)

A NASA 2018-as költségvetése egyelőre még mindig csak tervezet, de már a jelenlegi állapotában is hosszú egyeztetési folyamatot tudhat a háta mögött. Ezt a folyamatot mutatja be a Planetary Society részéről Casey Dreier az alábbi videóban.

A NASA költségvetése hosszú egyeztetési folyamat eredményeképpen születik. Bár a költségvetést formálisan a Fehér Ház terjeszti jóváhagyásra a Kongresszus elé, ám a tervezet a NASA és a Költségvetési Hivatal (OMB) közötti, többfordulós egyeztetésen születik. (Forrás: The Planetary Society)

Az amerikai űrpolitika friss híre viszont, hogy Mike Pence alelnök, a megújított Nemzeti Űrtanács (National Space Council) elnöke néhány nappal kinevezése után, július 6-án meglátogatta a Kennedy Űrközpontot Floridában. (A bulvársajtóban a látogatásról csak annyi „jött át”, hogy Pence megérintett egy „Do not touch!” feliratú alkatrészt.) Az alelnök a KSC óriás szerelőcsarnokában (VAB, Vechicle Assembly Building) mondott beszédet. A szóvirágokon túlmenően az alelnök bejelentette, hogy „országunk visszatér a Holdra és amerikai csizmák fogják a Mars felszínét taposni”. Határidőt nem említett (ellentétben Kennedy egykori, az Apollo-programot meghirdető, 1961-es beszédével). Hangsúlyozta az állami szervek, a tudomány és az ipar együttműködésének fontosságát. Beszélt arról, hogy Amerikának vezető szerepet kell játszani a világ űrtevékenységében. Megtekintette a két történelmi nevezetességű indítóállást, amelyeket most a SpaceX, illetve a Boeing használ. Megnézte a készülő Orion űrhajót, ahol arról tájékoztatták, hogy az űrhajó építésében az USA 48 államából több mint 1500 vállalat vesz részt. Az alelnök tájékoztatást adott az Űrtanács újjáalakításáról, és ígéretet tett arra, hogy új távlatokat és gazdasági lehetőségeket nyitó űrpolitikát fognak kidolgozni.

Az Orion űrhajót Reid Wiseman űrhajós mutatja be Mike Pence alelnöknek. A Kennedy Űrközpontot (KSC) meglátogató alelnököt Robert Lightfoot (balra), a NASA ügyvezető főigazgatója kísérte el, a KSC részéről Robert Cabana volt űrhajós, a KSC igazgatója (jobbra) és Janet Petro igazgatóhelyettes fogadta. (Kép: NASA / Aubrey Gemignani)