Az utolsó parancs a LISA Pathfindernek
(Rovat: Távoli világok kutatói - 2017.07.20 06:15.)

Július 18-án lekapcsolták a gravitációs hullámokat kereső majdani LISA rendszer technológiai kísérleteit sikerrel elvégző európai szondát.

A Nap–Föld-rendszer belső, L1 jelű Lagrange-pontjánál működött LISA Pathfinder 2015 decemberében indult Kourouból egy Vega hordozórakétával. A program befejezését jelentő, az űreszközt végérvényesen kikapcsoló parancsot az Európai Űrügynökség (ESA) darmstadti irányítóközpontjából (ESOC) július 18-án, magyar idő szerint 20:57-kor adta ki ünnepélyes keretek közt Stefano Vitale, a kutatóprogram vezetője.

(Kép: ESA)

Amint azt a start idején megjelent cikkünkben megírtuk, a LISA Patfinder feladata még nem a távoli galaxismagokban összeolvadó szupernagy tömegű fekete lyukak keltette gravitációs hullámok detektálása volt. Egy olyan kritikus technológiai megoldást próbált ki, amely majd a később – az aktuális tervek szerint 2034-es indításra – tervezett LISA (Laser Interferometer Space Antenna) számára lehetővé teszi a téridő hihetetlenül kis periodikus „fodrozódásának” kimutatását. A LISA Pathfinder belsejében két kocka alakú, 46 mm-es arany–platina próbatest repült, ezek a körülöttük levő űreszköz falával nem érintkezhettek. Kipróbálták a távolságuk pontos mérésének lézerinterferométeres módszerét és azokat a mikrohajtóműveket, amelyek feladata a szondára ható, a mérést zavaró gyorsító erők – például a Nap sugárnyomása – folyamatos és tökéletes kompenzálása.

Rövid film a LISA Pathfinder felépítéséről és működéséról. (Forrás: ESA / ATG medialab)

A kísérlet fényesen sikerült. A LISA Pathfinder nem csak teljesítette az előzetesen várt pontossági szintet, hanem jóval túl is szárnyalta azt. Erről egy későbbi cikkünkben olvashattak részleteket. A két kocka, amelyek a gravitációs térben minden más külső erőhatástól mentes, tehetetlenségi pályán mozogtak, a vártnál sokkal pontosabban tartották távolságukat. Az elsődleges kísérletek végeztével az űrszondával még egy nem tervezett feladatot is végrehajtottak működése utolsó hónapjaiban: mikrometeoritok becsapódását vizsgálták. Időközben a szondát eltávolították az L1 pont körüli pályájáról. Működésének utolsó napjaiban, már „minden mindegy” alapon még olyan dolgokat is csináltak az LISA Pathfinder berendezéseivel, amiket korábban nem mertek volna. Kipróbálták, meddig mehetnek el például a mikrohajtóművek üzemeltetésében, a napsugárzás okozta hőmérséklet-növelésben, mit bírnak ki az érzékeny fedélzeti műszerek. Ezek a tapasztalatok jól jönnek majd az „igazi” LISA szondáinak tervezésekor. A LISA Pathfinder most már némán, lekapcsolva kering a Nap körül.