Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Europa ábránd
(Rovat: Távoli világok kutatói, Élet a Földön kívül? - 2017.05.09 07:15.)

Az asztrobiológusok még mindig az Europáról álmodoznak. Most éppen amerikai–európai összefogással szeretnének szondát küldeni a Jupiter jeges holdjára.

Hat év alatt oda lehetne érni. Ha rábukkannának az élet nyomaira, akkor az minden pénzt és fáradságot megérne, vélik a kutatók. (A pénz az adófizetőké, a fáradság a szondát építő mérnököké, a dicsőség az élet nyomait felfedező kutatóké. Ügyes munkamegosztás.)

A tervet legújabban Michel Blanc, a toulouse-i Asztrofizikai és Planetológiai Kutatóintézet munkatársa ismertette az Európai Geotudományi Unió (EGU) április végén Bécsben tartott éves összejövetelén (amelyen 107 ország közel 15 ezer kutatója vett részt). Javaslata szerint a NASA-nak és az ESA-nak egyesült erővel kellene megterveznie és megvalósítania a küldetést, ebben az esetben az már a 2020-as évek közepén elindulhatna. (Az előadás szerzői között egy neves magyar űrkutató szakember is szerepel.)

Legfontosabb célnak azt tekintik, hogy egy szonda eljusson az Europa felszínére, és ott az életre utaló jeleket keressen. A NASA kutatói már 2001-ben felfigyeltek arra, hogy az Europán látható vörösesbarna elszíneződésű területek szokatlanul verik vissza az infravörös sugárzást. Előbb magnéziumsókra gyanakodtak, később azt találták, hogy az infravörös spektrum emlékeztet egyes földi baktériumok fényvisszaverésére. Bár a –170 °C körüli felszíni hőmérséklet aligha alkalmas az élet számára, ekkor merült fel az ötlet, hogy a baktériumok esetleg a jég alatt feltételezett óceánban élhetnek, ahonnan a geológiai aktivitás időnként a felszínre dobja őket. A feltevést alátámasztani látszott, amikor 2013-ban vízgejzíreket fedeztek fel az Europán. Ennek megfelelően dolgozatuk bevezetése a következő mondattal kezdődik: „A bolygókutató közösségben konszenzus uralkodik afelől, hogy az Europa a legközelebbi és valószínűleg a legígéretesebb célpont, ahol a Naprendszerben az idegen életet érdemes keresni.” (Kérdés, mit szólnak ehhez a Mars-kutatók, akik ugyanezzel a mondattal érvelnek egyre bonyolultabb küldetéseik mellett…)


A barnás sávok köré szövögetett ábrándok élnek és virulnak. Kérdés, hogy a feltételezett baktériumok is élnek és virulnak-e az Europa jégpáncélja alatt. (Kép: NASA / JPL / Ted Stryk)

Blanc szerint a küldetés három részből állhatna. Legfontosabb része a leszállóegység lenne, amely 35 napon keresztül vizsgálódna a felszínen, mintákat venne, azokat megvizsgálná, elsősorban az élet jelenlétére vagy anyagcserére utaló molekulákat keresve. Eközben az orbiter egység három hónapon keresztül lézeres, mágneses és szeizmikus mérésekkel próbálná felderíteni az égitest szerkezetét. A kutatók elsősorban a feltételezett óceán összetételére és mélységére kíváncsiak. Végül az orbiter becsapódna az Europa felszínébe, miközben adatokat továbbítana a hold roppant ritka légkörének összetételéről.

Ha minden jól megy, a küldetés 6 és fél évig tartana. A két legfontosabb kihívás, hogy a berendezések ellenálljanak a Jupiter rendkívül erős sugárzási környezetének, illetve, hogy elkerüljék, hogy a Földről akaratlanul odahurcolt szervezetekkel szennyezzék be az Europát. Blanc szerint a leszállóegységet a NASA-nak kellene terveznie, a másik két egységet közösen építhetnék.

A NASA már fejleszt egy űrszondát az Europához, az Europa Clippert, de az csak keringő egység lenne, leszállóegységet nem vinne magával. Eközben az ESA a Jupiter jeges holdjaihoz tervezi indítani a JUICE szondát, szintén leszállóegység nélkül.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2019