Trójaiakat keres az OSIRIS-REx
(Rovat: Távoli világok kutatói, Amerika és az űrcsillagászat - 2017.02.17 07:15.)

Ott kellene lenniük, eddig mégsem találták őket: a Földhöz tartozó trójai kisbolygókat keres februárban a NASA OSIRIS-REx szondája.

A NASA tavaly indított, és a Bennu kisbolygó felé tartó OSIRIS-REx űrszondája februárban kedvező helyzetbe kerül ahhoz, hogy a Földdel azonos pályán keringő trójai kisbolygókat keressen. Trójaiaknak azokat az apróbb égitesteket nevezik, amelyek két nagyobb test – esetünkben a Nap és a Föld – gravitációsan stabil L4 és L5 Lagrange-pontjai közül keringenek. (Eredetileg a Nap–Jupiter rendszer Lagrange pontjai környezetében keringő kisbolygókat nevezték trójaiaknak, mert a trójai háború hőseiről kapták a nevüket. Ezek némelyikét vizsgálja majd a jövő évtizedben a Lucy űrszonda, lásd korábbi cikkünket. Később a más bolygók Lagrange-pontjaihoz tartozó kisbolygókat is trójaiaknak nevezték.) Az L4 és L5 Lagrange-pontok a bolygó pályáján a bolygó előtt, illetve mögött 60°-kal helyezkednek el. Az OSIRIS-REx februárban a Nap–Föld-rendszer L4 Lagrange-pontja és a Nap között repül el, ezért a kutatók elhatározták, „körülnéznek”, van-e ott valami.

Az OSIRIS-REx februárban a Nap–Föld-rendszer L4 Lagrange-pontja és a Nap között repül el, ami alkalmat az a kamerák és a navigációs rendszerek „élesben” történő kipróbálására, és nem utolsósorban a Földhöz tartozó trójai kisbolygók felfedezésére. (Kép: University of Arizona / Heather Roper)

A szonda február elején 119 millió km-re járt a Földtől. A szeptemberi startja óta minden műszerét és fedélzeti rendszerét kipróbálták, minden rendben működik, így nincs akadálya az első tudományos program februári végrehajtásának. Decemberben sikeres pályamódosítást hajtottak végre, idén szeptemberben pedig visszaér a Föld közelébe, hogy egy hintamanőver lendítse a Bennu felé, amelyet 2018 augusztusában ér el.

Fantáziarajz a pályamódosítást végrehajtó OSIRIS-REx szondáról. (Kép: NASA)

Eddig a Földnek csak egyetlen trójai kisbolygóját sikerült felfedezni, a mintegy 300 méter átmérőjű, 2010 TK7 jelű égitestet a NASA WISE infravörös űrtávcsöve találta a Föld előtt haladó L4 pont közelében. A Föld pályasíkjához képest azonban jelentős ingadozást mutat, így stabilitását a kutatók csak néhány ezer évre merik megjósolni, és azt is valószínűtlennek tartják, hogy a Naprendszer keletkezése óta jelenlegi pályáján mozogna (felfedezése azonban éppen ennek köszönhető, a szabályosabb pályán mozgó trójaiakat a Földről nehéz megfigyelni, a Nap látszó közelsége miatt ott csak az 1 km-nél nagyobb testeket lehetne észrevenni, ezért jelentős az OSIRIS-REx mostani vállalkozása).

A Föld eddig egyetlen, a NASA WISE űrtávcsöve által felfedezett trójai kísérője meglehetősen szabálytalan pályán (zöld görbe) kering a Lagrange-pont körül, ezért kétséges a pálya stabilitása. (Kép: Paul Wiegert / University of Western Ontario, Canada)

Az OSIRIS-REx február 9–20. között naponta 145 felvételt készít, így fésüli át azt a területet, ahol trójaiak előfordulása várható. A kutatók arra számítanak, hogy 100 méteres égitesteket is észrevehetnek, vagy még kisebbeket is, ha az átlagosnál nagyobb az albedójuk. Ugyanakkor a Bennu felé közeledve ennél sokkal kisebb, akár 10 centiméteres törmelékdarabokat is megpróbálnak a kisbolygó környezetében észrevenni, hogy ha vannak ilyenek, akkor a szonda elkerülhesse a velük való ütközést.

Bármilyen izgalmas is lenne a trójai kisbolygók felfedezése, ennek még a tudományos programok között is csak mellékes szerepe van, hiszen a fő cél a Bennu közeli vizsgálata és a mintavétel. A trójaik keresésekor is az esetleges felfedezésnél fontosabb a kamerák kipróbálása, és annak ellenőrzése, hogyan tudják a szondát a felvételeken látszó, elmozduló égitestekhez képest navigálni.