Kozmikus „lávalámpa”
(Rovat: Távoli világok kutatói, New Horizons - 2016.10.13 07:15.)

A Plútó jeges felszínét a konvekciós áramlás folyamatosan megújítja, az öregebb jégfelszín helyére friss anyag kerül. Közben a felszíni alakzatok nevét illetően vihar dúl egy pohár vízben (vagy jégben).

A Plútó mellett tavaly nyáron elrepült New Horizons szonda mérési eredményeit feldolgozó csoport a topográfiai és a kémiai összetételre vonatkozó adatok felhasználásával számítógépes modellt készített az égitest felszínén lejátszódó folyamatokról. Ennek segítségével megállapították, milyen vastag a Plútó jellegzetes, nagy kiterjedésű, szív alakú világos foltján a nitrogénjég vastagsága. A modell szerint a síkságot borító jeges konvektív „cellák” 16 és 48 km közötti kiterjedésűek, anyaguk pedig meglepően fiatal, még egymillió éves sincs. A kutatók szerint a síkságra jellemző mintázat a világos területet kitöltő, túlnyomóan nitrogénből álló jég lassú, termikus konvekciója következtében alakult ki.

A kusza jégcellákkal borított, világos síkság anyaga meglepően fiatal, a szakemberek szerint a nitrogénjégben működő lassú konvekció (fel- és leáramlás) miatt. A New Horizons szonda Ralph és multispektrális képalkotó kamerája (MVIC) 2015. július 14-én készített felvételén látható terület mintegy 400 km kiterjedésű. (Kép: NASA / JHU APL / SwRI)

A jégréteg helyenként több kilométer vastag. A szilárd nitrogént alulról lassan melegíti a Plútó csekély, de mégis létező belső hője. Ennek hatására a jég a mélyből hatalmas buborékok formájában lassan felemelkedik – hasonlóan a szobadíszként kedvelt „lávalámpák” alulról melegített anyagához –, majd kihűl és visszasüllyed a mélybe. A felismerés újabb adalék a Plútó meglepően nagy geológiai aktivitásához, azt sugallva, hogy a Naprendszer távoli vidékén talán további, hasonlóan aktív égitestek is előfordulhatnak. Hogy ez kiderüljön, már csak alig több mint két évet kell várnunk, a New Horizons 2019. január 1-jén éri el következő célpontját, a 2014 MU⁶⁹ kisbolygót.

A névtelen síkság és környéke kicsit más kivágásban és színezésben. (Kép: NASA / JHU APL / SwRI). A síkság hegyekkel határolt peremvidékét bemutató videó itt megtekinthető.

A modell szerint a konvektív elmozdulás mindössze néhány centiméter évente (ez a Földön a kontinensvándorlás jellemző sebessége, az embernek pedig ilyen lassan nő a körme), azonban ez elég ahhoz, hogy a felszín mintegy félmillió évente megújuljon. A kutatók szerint a szív alakú terület és annak dinamikája a bolygókutatás elmúlt évtizedeinek egyik legizgalmasabb felfedezése. Lehetséges, hogy a felszínre friss anyagot szállító folyamat hozzájárul a Plútó légkörének fenntartásához.

Olvasóink joggal gondolhatják, hogy egyszerűbb lenne a Plútó „jellegzetes, nagy kiterjedésű, szív alakú világos foltját” a nevén nevezni. Nos, sajnos erre a közeljövőben nincs sok remény. A New Horizons csapat tagjai a SETI Intézettel karöltve a MyPluto.org honlapon még jóval a New Horizons érkezése előtt ötletpályázatot hirdettek a felfedezendő alakzatok nevére. Ennek alapján a tavaly nyári megközelítés után el is készítették az nemhivatalos neveket tartalmazó térképet, amelyet július 29-én (még 2015-ben!) ki is tettek a honlapjukra, majd a javaslatukat annak rendje és módja szerint benyújtották a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) planetáris névadásban illetékes munkacsoportjához. Azóta azonban semmi sem történt (még a MyPluto.org honlapot sem frissítették). Hacsak annyi nem, hogy az IAU munkacsoportja a honlapjáról szinte nyomtalanul eltüntette a Plútót. A Steins kisbolygóig bezárólag a Naprendszer minden égitestje felszíni alakzatainak nevét részletes táblázatokban adják meg, a Plútó viszont, mintha nem is létezne.

A New Horizons csapat és az IAU közötti huzakodás hátteréről és lehetséges okairól egy amerikai tudományos újságíró, Alan Boyle még tavaly nyáron jelentetett meg érdekes írást a GeekWire honlapon. Sok figyelemreméltó szempontot sorol fel pro és kontra, az ilyen heves ellenkezés hátterében azonban inkább személyes sértettséget sejthetünk. Egyhamar aligha számíthatunk tehát arra, hogy hivatalos nevükön nevezhetjük a Plútó felszíni alakzatait. (Nagy könnyebbség ez számunkra, hiszen rágondolni is rossz, milyen heves vita tárgya lenne idehaza, hogy Sputnik-síkság vagy Szputnyik-síkság a megfelelő írásmód… – B.E.)