Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

A legközelebbi exobolygó
(Rovat: Távoli világok kutatói - 2016.09.30 07:15.)

A Naphoz legközelebbi csillag, a Proxima Centauri lakhatósági zónájában felfedezett exobolygó tömege 30%-kal nagyobb a Földénél. De mennyire földszerű a bolygó?

A Proxima Centauri nevű vörös törpe a 4,25 fényév távolságban lévő Alfa Centauri hármas rendszer tagja, amely az Alfa Centauri AB pár körül kering. A Proxima b jelű bolygót 2013 óta a Pale Red Dot (halvány vörös folt) projekt keretében keresték, akkor figyeltek fel a Proxima Centauri radiális sebességében fellépő, kb. 5 km/óra amplitúdójú ingadozásra. A felfedezők becslése szerint a bolygó tömege 1,3 földtömeg, és 11,2 földi naponként kerüli meg csillagát – attól 7,3 millió km, azaz nem egészen 0,05 csillagászati egység távolságban. Tekintettel arra, hogy a Proxima Centauri vörös törpe, a kőzetbolygó éppen a csillag ún. lakhatósági zónájában kering, vagyis felszínén a hőmérsékleti viszonyok megengedik folyékony víz létezését.


Fantáziarajz a Proxima Centauri körül keringő bolygóról. (Kép: ESO / M. Kornmesser)

Azt azonban a felfedezők is elismerik, hogy ezzel kimerültek a Föld és a Proxima b közötti hasonlóságok, jóllehet az efféle felfedezéseket nagy előszeretettel túllihegő bulvársajtó azonnal második Földként emlegette az égitestet. A felfedezők szerint a bolygó felszíni hőmérséklete – légkörétől függően – éppúgy lehet –33 °C, mint több száz fok. Ez azonban csak az átlaghőmérséklete. Amint azt a vörös törpékhez közel keringő bolygók esetében általában feltételezik, a Proxima b keringése minden bizonnyal kötött, vagyis egyik oldala állandóan ki van téve a csillag sugárzásának, a másik oldalt viszont soha nem éri a csillag fénye. Így viszont már aligha mondható a Földhöz hasonlónak.


Az Alfa Centauri rendszer három csillaga (A, B és Proxima), a Nap és néhány más égitest méretének, színének és fényességének összehasonlítása. (Kép: ESO)

Az, hogy valóban létezhet-e élet a bolygón, természetesen elsősorban a légkörétől függ, amiről viszont a kutatók semmit sem tudnak. Ha van légköre, az akár tiszta szén-dioxidból is állhat, mint az ősi Földé, sűrűsége pedig a Marsé és a Vénuszé között bármekkora lehet. A kellően sűrű légkör segíthet a hőt a bolygó napsütötte oldaláról a sötét felére továbbítani. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy a csillag a röntgen- és az ibolyántúli tartományban időnként heves kitöréseket produkál – ilyenkor a bolygó felszínét 400-szor erősebb röntgensugárzás érheti, mint a Földet a napkitörések nyomán. Mágneses tere – ha van – és sűrű légköre ezek ellen némi védelmet nyújthat. Mindamellett, az optimistább kutatók szerint a Proxima b-n nagyobb az élet jelenlétének valószínűsége, mint a Marson.


A Naprendszer és a Proxima Centauri összehasonlítása. A rajz bal felén a Nap, körülötte a Merkúr pályájával látható. Jobb felén a vörös törpe Proxima Centauri, körülötte a lakhatósági zónája (zöld), abban pedig a Proxima b pályája (sárga) látható. (Kép: ESO / M. Kornmesser / G. Coleman)

Egyelőre az ilyen fizikai tulajdonságok megállapításáról szó sem lehet, erre a jelenlegi távcsöveink még képtelenek. Sőt, a kutatók még a felfedezés tényében sem biztosak. Bár nyilatkozataikban teljes bizonyosságuknak adnak hangot, a Nature-ben megjelent cikkük címében csak földszerű exobolygó-jelöltként (terrestrial planet candidate) említik a Proxima b-t. Az adatokat elemezve viszont a Proxima Centauri körül egy második, szuperföld méretű, 60 és 500 nap közötti keringési idejű bolygó létezését is gyanítják. Egy bizonyos, a Proxima b felfedezése lökést adhat az Alfa Centauri térségét űrszondával felkeresni kívánó Breakthrough projektnek (lásd korábbi cikkünket).

(Sorozatunk harmadik részében arról írunk, hogy bármilyen csábítóan közelinek is tűnik az újonnan felfedezett Proxima b bolygó, űreszközt odajuttatni cseppet sem kézenfekvő vállalkozás lenne.)

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2019