Orosz űr-rádiócsillagászat
(Rovat: Távoli világok kutatói, Orosz tudományos műholdak - 2016.03.29 07:15.)

Az orosz RadioAstron (Ragyioasztron, Szpektr–R) rádiócsillagászati műhold 4,5 éve működik. A siker megalapozza a további terveket.

Az ENSZ Világűrbizottság Tudományos és Technikai Albizottsága ülésein az általános véleménycsere napirendi pontban a résztvevő országok és szervezetek beszámolnak előző évi eredményeikről. Az Albizottság legutóbbi, februári ülésszakán Oroszország képviselője az orosz űr-VLBI programról tájékoztatta az Albizottságot.

A 2011. július 18-án indított orosz rádiócsillagászati műhold 2011 novemberében kezdte meg észleléseit. Pályára állításáról és a működés megkezdéséről akkoriban portálunkon részletesen beszámoltunk. Az ENSZ-ben elhangzott előadás jó alkalmat ad arra, hogy annak alapján összefoglaljuk a küldetés helyzetét és a további terveket.

Az orosz RadioAstron rádiócsillagászati műhold 4 és fél éve működik.

A műhold 10 méteres antennáját 2011-ben kinyitott állapotban is tesztelték a Lavocskin Űripari Egyesülés telepén.

A legfontosabb eredmény, hogy az űr-rádiótávcső 4 és fél éve működik. A megfigyelések szögfelbontása eléri a 8 milliomod szögmásodpercet (8 mikro-ívmásodperc), a használt legrövidebb hullámhossz 1,35 cm, az észleléseket a 0,2–22 GHz frekvenciatartományban (1,35 – 150 cm közötti hullámhosszakon) végzik. Az adatokat 128 Mbit/s sebességgel tudják a Földre továbbítani. A műhold elnyúlt ellipszispályán kering, apogeuma (földtávoli pontja) 350 ezer km-re, azaz csaknem a Holdéval azonos távolságban helyezkedik el, keringési ideje 9,5 nap.

A RadioAstron pályája a Föld körül.

Megemlítették az előadásban a RadioAstronnal elért eredmények közül a néhány legfontosabbat. Négy pulzár irányában feltérképezték a csillagközi közeg inhomogenitásait. Először tudták a pulzárok környezetében a szórási korong finomszerkezetét feltérképezni. A 24 millió fényévre lévő NGC 4258 galaxisban vizsgálták a vízmolekulák keltette megamézer jelenséget. Egyes észleléseknél a bázisvonal hossza (a RadioAstron és a földi rádiótávcső közötti távolságnak a vizsgált objektum irányára merőleges vetülete) elérte Föld átmérőjének 20–30-szorosát, ennek köszönhetően rendkívül részletes képet kaptak a különböző, vizsgált objektumokról.

A műhold egyik követőállomása az oroszországi Puscsinóban (a másik követőállomás a 43 méter átmérőjű, Green Bank-i antenna az Egyesült Államokban).

A RadioAstron utódának az ugyancsak 10 méter átmérőjű antennával dolgozó Millimetron (Szpektr–M) rádiótávcsövet szánják. A Millimetron indítását 2025-re tervezik, az űreszköz a Nap–Föld-rendszer L₂ Lagrange-pontja körül helyezkedik majd el, így kedvező esetben akár 1,5 millió km bázisvonalú VLBI-észlelésekre is mód lesz. Ennek megfelelően a műszerrel elérhető felbontást 0,1 mikro-ívmásodpercnek tervezik, vagyis közel százszor jobb lesz a RadioAstronénál. Élettartamát 10 évre tervezik, ebből legalább 3 évet héliummal, a későbbiekben mechanikusan hűtött, de úgy is 10 K alatti hőmérsékletű detektorral. A műszer a 0,3–17 mm, illetve a 0,02–3 mm közötti hullámhossztartományokban fog dolgozni.

A jövő évtizedben a Millimetron folytathatja a RadioAstron által megkezdett munkát.