Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Európa az Europához
(Rovat: Távoli világok kutatói - 2016.01.29 07:15.)

A NASA a Jupiter jeges holdja, az Europa mellett elrepülő űrszondát tervez, leszállóegységgel. Európa is bekapcsolódna.

A NASA 2 milliárd dolláros költségvetésben gondolkodva tervezi az Europához indítandó szondát. Tavaly év végén ajánlották fel az ESA-nak a részvétel lehetőségét. A tárgyalások várhatóan akár az 500 millió eurót (550 millió dollárt) elérő európai hozzájárulásról szólnak, amint arról Alvaro Gimenez, az ESA tudományos programokért felelős igazgatója a Spaceflight Now-nak nyilatkozott. Az ESA részvétel tudományos céljairól, mint mondta, az „európai tudósok” döntenek. (Utóbbi nyilván az ESA tudományos programbizottságát jelenti, amelyben immár Magyarország képviselője is jelen van. A döntés – és általában a program egésze – azért különösen fontos számunkra, mert a küldetés előkészítésében lényegében a kezdetektől jelen lehetünk. – B.E.)


Fantáziarajz az Europához tervezett küldetésről. (Kép: NASA / JPL-Caltech)

Gimenez hangsúlyozta, hogy amerikai küldetésről van szó, tehát a NASA határozza meg a küldetés profilját, ezután az ESA szakemberei és az európai tudományos világ képviselői döntik el, hogy a fenti keretösszeg nagyságrendjében milyen tényleges hozzájárulást adhatnak hozzá. A NASA illetékesei szerint az egyelőre nevet még nem kapott (bár a NASA honlap egyes oldalain Alien Ocean, azaz Idegen óceán néven emlegetik) Europa-szondán még körülbelül 250 kg tömegű hely van, így akár leszállóegységről, akár kiegészítő szondáról szó lehet, de mindkettőről valószínűleg nem. A NASA részéről a Sugárhajtás Laboratóriuma (JPL) a program irányítója.


A Jupiter jéggel borított Europa holdjának kötött keringése közben „elöl” haladó oldala, két színezésben. A bal oldali kép természetes, vagy ahhoz közeli színekben mutatja a holdat, a jobb oldali a fizikai különbségeket jobban kiemelő hamis színes összeállítás. A képet a NASA Galileo szondája 1996-ban készítette. (Kép: NASA / JPL / DLR)

Miután az eddigi előzetes egyeztetések nyomán a NASA hivatalosan is elkéri az ESA-t az együttműködésre, az ESA az európai tudományos közösséghez fordul, és kérni fogja a küldetés szakmai részleteire vonatkozó javaslatok benyújtását (request for mission proposal). A küldetés számára a legnagyobb kihívást a Jupiter erős sugárzási tere jelenti. Tudományos szempontból az Europa elsősorban azért fontos, mert a Naprendszerben a Mars mellett az élet másik potenciális helyszínének tartják.

Bár az európai részvétel még csak körvonalazódik, a küldetés NASA részéről már többet lehet tudni. A napelemekkel működő szonda indítását leghamarabb 2022-re tervezik. A szonda Jupiter körüli pályára áll, amelyen akár 45-ször is elrepülhet a 3100 km átmérőjű, jéggel borított Europa mellett, a holdtól 25 és 2700 km közötti távolságokban. A szonda teljes költségvetése körülbelül 2 milliárd dollár, de hangsúlyozzák, hogy ez sem leszállóegységet, sem pedig önálló al-szondát nem tartalmaz – talán ezzel sugallva a lehetséges ESA-hozzájárulás irányát. (A 2 milliárdos költségvetés első pillanatban soknak tűnhet, de a hivatkozott cikkből kiderül, hogy a küldetés és egy leszállóegység lelkes támogatója John Culberson texasi republikánus kongresszusi képviselő, a NASA költségvetését elkészítő, a közkiadásokért felelős kongresszusi albizottság elnöke. Így már nem is olyan sok az a 2 milliárd.) A képviselővel ellentétben Charles Bolden, a NASA főigazgatója viszont nem támogatja a leszállóegység gondolatát, szerinte az első felderítő küldetésnek tisztáznia kell, érdemes-e egyáltalán leszállni az Europára. A NASA erre az évre a Fehér Ház eredeti 30 milliós kérése helyett annak csaknem hatszorosát, 175 millió dollárt kapott az Europa-küldetés előkészítésére.


Fantáziarajz az Europa mellett a 20-as évek második felében többször is elrepülő NASA űrszondáról. (Kép: NASA / JPL-Caltech)

Az ESA szakemberei tavaly arra a következtetésre jutottak, hogy a tervezett 500 millió euróból nem lehet megépíteni egy leszállóegységet, de ha a NASA mégis kap külön költségvetést a leszállóegységre – ami a fentiek fényében nem zárható ki –, akkor abba betársulhatna az ESA. Ugyanakkor Gimenez úgy véli, hogy az ESA-nak valamilyen markánsan megjelenő hozzájárulást kell adnia a szondához, nem elégedhetnek meg azzal, hogy egy tudományos műszert hozzátesznek a csomaghoz. Esetleg önálló al-szondáról is szó lehet, de Fabio Favata, az ESA tudományos programok tervezését végző irodájának vezetője elmondta, hogy más elképzeléseket is vizsgálnak.

Az űrszondát vagy a United Launch Alliance Atlas–5 rakétájával, vagy a NASA Space Launch System óriásrakétájával indíthatják. Utóbbival többször akkora lenne a költség, mint az Atlasszal, ám három évvel le lehetne rövidíteni a repülési időt, így az SLS-start esetén két évnél hamarabb megérkezne a szonda a Jupiterhez.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2019