Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Dawn: kezdődik az utolsó felvonás
(Rovat: Távoli világok kutatói - 2015.10.31 07:15.)

A Ceres törpebolygó körül keringő amerikai űrszonda megkezdte pályamagassága csökkentését. Hamarosan az eddigieknél is négyszer jobb felbontású képeket készíthet – míg le nem merül.

Nyolc éve tartó utazásának utolsó (aktív) felvonását kezdte meg a Dawn október 23-án, amikor ionhajtóműveinek bekapcsolásával az eddigieknél alacsonyabb pályára kezdték állítani. A műveletsorozat végén, december közepéig kb. 380 km magasan fog keringeni az égitest felszíne felett, a pólusok felett húzódó pályán. Mostani pályamagassága 1470 km volt.


A Dawn Ceres körüli, 5,5 órás periódusú poláris pályájának síkja a precesszió miatt folyamatosan elfordul majd. A tengelye körül 9,1 óránként megforduló törpebolygó teljes felszínét feltérképezhetik nagy felbontással. (Kép: NASA / JPL-Caltech)

Nem csak a korábbiaknál négyszer élesebb (35 m-es felszíni felbontású) képek, hanem a felszín kb. 1 méteres felső rétegének anyagi összetételét feltáró gamma-sugár- és neutrondetektoros (gamma ray and neutron detector, GRaND) mérések is izgatják a kutatókat és a közvéleményt. Főleg az Occator nevű kráter belsejében levő feltűnő fényes folt az, aminek az összetételére kíváncsiak. Eddig felmerült, hogy a felszínre került viszonylag friss vízjégről, vagy valamiféle sókról van szó, amelyeknek nagy a fényvisszaverő képessége. Az utóbbi időben inkább a második magyarázat felé hajlanak a szakemberek, de a sók jelenlétét igazolni kell majd az alacson pályáról végzett mérésekkel. Akár az egyik, akár a másik magyarázat bizonyul helyesnek, mindkettő alapján elmondható, hogy a Ceresen a jelenkorban is aktív felszínformáló folyamatok zajlanak.


A Dawn 1470 km magasból készített felvételeiből összerakott mozaikképen a 90 km átmérőjű, 2 km mély Occator-kráter látszik, közepén a rejtélyes világos foltokkal. A fényes felületek a legtöbb képen túlexponálva látszanak. Ehhez a mozaikhoz olyan felvételeket használtak fel, ahol a foltról rövid, a környező sötétebb tájról viszont hosszabb expozíciót alkalmaztak, jobban kiemelve így a részleteket. (Kép: NASA / JPL-Caltech / UCLA / MPS / DLR / IDA)

A Dawn tudományos csapata december közepétől kezdődően egyelőre három hónapon át tartó megfigyelésekkel (több mint 400 megtett pályával) számol az alacsony térképező pályán, de az űreszköz programját júniusig még biztosan finanszírozza a NASA. A Dawn aktív működési élettartamát leginkább a fedélzetén levő hidrazin hajtóanyag mennyisége korlátozza, ami a tavasz folyamán várhatóan elfogy.

A Ceres a 472 millió dolláros, 2007-ben indított Dawn második célpontja a Mars és a Jupiter pályája között húzódó kisbolygóövben. Korábban a Vesta kisbolygót tanulmányozta közelről.

Felmerülhet a kérdés, hogy mi lesz az űrszonda sorsa, ha kifogy a térbeli irány tartására alkalmazott hidrazinból. Onnantól kezdve nem lesz képes a műszereit és az ionhajtóműveket a megfelelő irányba, a kommunikációs antennáját a Föld felé, a napelemtáblák síkját pedig a Nap irányára merőlegesen beállítani. Órák alatt lemerülnek a fedélzeti akkumulátorok. A Dawn a Ceres körüli pályán marad, de már némán.

Mivel a Ceresen víz és szerves anyagok is előfordulnak, s az égitest kutatása a jövőben valamikor akár a naprendszerbeli élet eredetének kulcsát is megadhatja, a törpebolygó eredeti állapotának megőrzése érdekében semmiképp nem szeretnék, ha egy ember készítette űreszköz most becsapódna a felszínébe. A nemzetközi előírások szerint ez a „védelmi idő” legalább 50 év kell legyen (azért ennyi, mert ez idő alatt – ha a kutatások alapján szükségesnek bizonyul – egy másik küldetés is elérhetné a célpontot). A számítások szerint a Dawn ennél jóval hosszabb ideig, talán egy évezredig sem juthat el az égitest felszínére.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2018