Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Mi az érdekes az Europán?
(Rovat: Távoli világok kutatói - 2013.08.18 07:15.)

A Jupiter-hold jeges felszíne alatt húzódó tenger régóta az asztrobiológusok érdeklődésének középpontjában áll.

Bár jelenleg a világ egyetlen űrügynöksége sem tervez leszálló egységet küldeni az Europa felszínére, a NASA felkérésére egy kutatócsoport összefoglalta, hogy tudományos szempontból milyen vizsgálatokat volna érdemes elvégezni az égitesten. Munkájuk eredményét az Astrobiology folyóiratban publikálták is.


Ilyen lehet a látvány az Europa felszínén. (Fantáziakép: NASA / JPL-Caltech)

A legtöbb információ, amit a Jupiter négy nagy Galilei-holdjának egyikéről, az Europáról tudunk, űrszondák mintegy tucatnyi alkalommal végzett közeli elrepülései alapján került a birtokunkba. A Voyager-2 1979-ben járt ott, az ugyancsak a NASA által küldött Galileo az 1990-es évek második felében dolgozott a Jupiter környezetében. Még ezen gyors, szinte csak pillanatfelvételekkel szolgáló elrepülések nyomán is világossá vált, hogy az égitest igen érdekes. Felszínét vastag jégpáncél borítja, rajta törésvonalak rendszerével. Az adatok arra utalnak, hogy a kéreg alatt folyékony vízóceán húzódik. Ha pedig jelen van folyékony víz, akkor a Földön kívül az Europa lehet a Naprendszer egyik legizgalmasabb helyszíne azok számára, akik a mikrobiális élet valamilyen előfordulása után kutatnak – abban a formájában, ahogy mi ismerjük.

Mi történne, ha egy űrszonda landolhatna az Europa felszínén? Milyen kérdéseket tennénk fel és hogyan keresnénk rájuk a választ? A szakértői csoport szerint a legfontosabb volna az anyagi összetétel kiderítése. Mi alkotja a vöröses színű foltokat és repedéseket a jeges kérgen? Milyen kémiai folyamatok zajlanak ott? Vannak-e esetleg szerves molekulák, az élethez szükséges építőelemek, amelyek netán a kéreg repedésein át az óceánból kerültek a felszín közelébe?


A Galileo-szonda felvételeiből összeállított mozaikkép az Europáról. (Kép: NASA / JPL-Caltech / Univ. of Arizona)

Egy másik érdekes kutatási irány az Europa nagyfelbontású, akár emberi léptékű geológiai feltérképezése, hogy az egyéb méréseket ilyen összefüggésben is lehessen értelmezni. Fontos megtudni, hogy milyen geológiai folyamatok zajlanak az égitesten, mennyire aktív jelenleg is a felszín. Milyen hatással vannak a holdra a Jupiter árapályerői? Lehet-e ebből következtetni a felszín alatti óceán tulajdonságaira?

Az Europára érkező első leszálló szonda a kutatócsoport véleménye szerint legalább két eltérő mélységből (0,5-2 cm és 5-10 cm) kéne mintát vegyen és elemezzen. Ezek alapján meg lehetne állapítani, hogy a felszínt érő sugárzás hogyan befolyásolja az összetételt. Az űreszköz szeizmológiai és mágneses méréseket is végezne, amiből a kéreg és az alatta levő folyadékréteg vastagságára tudnának következtetni. A tudományos szempontból, valamint a műszerek működését befolyásoló sugárzási környezet szempontjából ideális leszállóhelyet mindenesetre előzetesen, távérzékelést alkalmazó űreszközök adatai alapján kellene gondosan kiválasztani.

Félreértés ne essék, még elég sok idő eltelik majd, mire az emberiség valóban űrszondát juttat az Europa felszínére. Talán nem túlzás kijelenteni, hogy a cikkünket most olvasók többsége már nem éri meg azt a dátumot. A Jupiter felé jelenleg úton van, és 2016 augusztusában érkezik meg az amerikai Juno szonda. Ez azonban nem a holdrendszerre, hanem magára a bolygóra, annak légkörére, magnetoszférájára, gravitációs terének vizsgálatára koncentrál majd. Az Európai Űrügynökségnél (ESA) most kidolgozás alatt álló JUICE (Jupiter Icy Moons Explorer) programjában már fontos szerepet kapnak a jeges Jupiter-holdak. Egyelőre azonban a 2022-ben induló, 2030-ban a Jupiter körüli pályára álló JUICE sem visz magával leszálló egységet. Kutatásai nyomán azonban sokkal többet tudhatunk majd meg az Europa tulajdonságairól is, így tényleg lehetővé válhat, a következő lépés már a felszínre ereszkedés legyen.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2019