Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

A fény nyomása alatt
(Rovat: Távoli világok kutatói - 2012.05.29 07:15.)

Sikerült igen pontosan meghatározni a 2016-ban induló amerikai OSIRIS-REx szonda célpontjának, az 1999 RQ36 jelű földközeli kisbolygónak a pályáját.

Az OSIRIS-REx (teljes nevén Origins, Spectral Interpretation, Resource Identification, Security, Regolith Explorer) feladata a kisbolygó meglátogatása, mintavétel, és a begyűjtött anyag visszahozása lesz a Földre. A célpont az egyelőre névtelen, 1999 RQ36 jelzésű kisbolygó, amelynek a pontos pályameghatározásához nemrég (tavaly szeptemberben) újból végeztek radaros méréseket, az arecibói óriás-rádiótávcső segítségével. A korábbi (1999-es és 2005-ös) radarmérésekkel való összehasonlítás alapján kimutatták, hogy az ún. Jarkovszkij-hatás következtében mennyit térült el a kis égitest Nap körüli pályája a csupán a tömegvonzást figyelembe vevő számítások eredményéhez képest.


Az OSIRIS-REx 2019-ben érhet el a (101955) 1999 RQ36 jelzésű kisbolygóhoz. Mintegy 500 napon keresztül tartózkodna ott, legalább 60 g felszíni kőzetmintát gyűjtene, amivel 2023-ra érne vissza a Földre. (Fantáziakép: NASA / GSFC / Univ. of Arizona)

A Jarkovszkij-hatás lényege, hogy a Nap sugárzása felmelegíti a kis égitestek egyik oldalát, azok pedig a hő egy részét – forgásuk miatt – más irányban adják le. Az így eltávozó fotonok magukkal visznek némi lendületet. Mivel a jelenség nem egyformán erős minden térbeli irányban, lassú de biztos hatására a kisbolygó pályája megváltozik. A Jarkovszkij-effektus jobb megértése nélkül nehezen lehet hosszú évtizedekre vagy évszázadokra előre jelezni az ilyen égitestek mozgását, és így azt, hogy esetleg valamikor a jövőben veszélyt jelenthetnek-e a Földdel való ütközésük miatt.

Az 1999 RQ36 átlagos átmérője mintegy fél kilométer, és mostanra ennek ismerik a legpontosabban a pályáját. A számítások szerint az alatt a 12 év alatt, mióta ismerik, kb. 160 km-rel tért el a pozíciója a Jarkovszkij-hatás miatt. Pedig a becslések szerint a legnagyobb erőhatás is akkora, mint 15 grammnyi tömegnek, mondjuk egy normál postai levélnek a súlya itt a Földön. Ez az apró, de folyamatos eltérítő erő pedig egy 64 millió tonnás testre hat. Az arecibói radarmérések pontossága 300 m, miközben a megfigyelések idején a kisbolygó tőlünk 30 millió km-re volt.

A radaros megfigyelések és a Spitzer-űrtávcsővel végzett infravörös mérések felhasználásával azt is sikerült megállapítaniuk a kutatóknak, hogy az 1999 RQ36 kisbolygó sűrűsége meglehetősen kicsi, nagyjából a vízéhez hasonló. Mindebből arra lehet következtetni, hogy az égitest valójában egy laza törmelékhalom, belül üregekkel. Az OSIRIS-REx szempontjából ez nem rossz hír, hiszen így könnyebb lehet majd elegendő mintát gyűjteni a felszín anyagából.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2019