Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Kepler-10b: egy „szuperforró” kőzetbolygó
(Rovat: Távoli világok kutatói, Amerika és az űrcsillagászat - 2011.01.12 07:30.)

A most felfedezett, csupán 1,4 földsugarú kőzetbolygó az eddigi legkisebb ismert exobolygó, amely Nap-típusú csillag körül kering. A planéta a Kepler első kőzetbolygója, ugyanis eddig csak gázóriásokat fedeztek fel az űrtávcső segítségével.

A 2009-ben indított Kepler űrtávcső éveken keresztül egy sűrű csillagmezőt fürkész periodikus elhalványodásokat keresve a csillagok fényében. Ezeket a fénycsökkenéseket a csillaguk előtt elhaladó bolygók okozhatják, így válik lehetővé felfedezésük. A fedés időtartamából, mélységéből, valamint földi távcsövekkel végzett radiálissebesség-mérésekből a bolygó paraméterei megadhatók.

A Kepler-10b az adatok alapján egy csillagához igen közel keringő, csupán 0,84 napos periódusidejű bolygó. Ez a szűk pálya egyértelművé teszi, hogy a planéta felszínén rendkívül magas hőmérséklet lehet: ez a földihez hasonló élet számára nem elképzelhető környezet. Az újonnan felfedezett bolygó tömege 4,6-szorosa a Földének, míg sűrűsége 8,8 gramm köbcentiméterenként, vagyis feltételezhetően jórészt vasból áll.


Fantáziakép a Kepler-10b-ről. (Forrás: NASA)

A Kepler-10b csillaga egy 564 fényévre található, a Naphoz igen hasonló, G színképtípusú csillag. Mivel igen fényes, így ún. asztroszeizmológiai vizsgálatokra is alkalmasnak bizonyult. Ahogyan a földrengésekből a Föld belsejéről kaphatunk információkat, úgy csillagrengések révén a csillagokról tudhatunk meg többet; ezzel foglalkozik az asztroszeizmológia tudománya. Ezek a mérések tették lehetővé, hogy a csillag (és bolygója) korát megbecsüljék. Nagy hibával bár, de 12 milliárd évre taksálják a csillagászok a rendszer korát, ami több mint kétszerese a Naprendszer életkorának!


A Kepler-10b-nek az ún. „feltekert” (vagyis a keringési fázis függvényében ábrázolt, de több keringési perióduson át mért) és normált fénygörbéje. (Forrás: Batalha et al. 2011)

A Kepler űrtávcső tovább folytatja az exobolygók felkutatását, s a csillagászok a misszió végcéljaként egy olyan bolygót szeretnének találni, ami méretében, tömegében közel egyező a Földdel. A mostani felfedezés révén egy lépéssel közelebb kerültek e célhoz.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2019