Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Mi várható 2011-ben? (2. rész)
(Rovat: Távoli világok kutatói, Űrszondák a Marsnál - 2011.01.04 07:15.)

Nem csak emberes programokból áll az űrtevékenység, sőt! Az automata műholdakkal és űrszondákkal kapcsolatos, érdekesnek ígérkező 2011-es eseményekből válogatunk.

Mint ahogy a késések miatt a tavalyi előrejelzések közül sem jött be minden, úgy bizonyára a 2011-re várható események közül is áthúzódik majd egyik-másik 2012-re. Az egy évvel ezelőtti összefoglalónkban beharangozott startok közül 2010-ben elmaradt például az orosz RadioAstron rádiócsillagászati mesterséges holdé. Nem állt még pályára a budapesti Műegyetemen készülő első magyar műhold, a Masat-1 sem. Nem mutatkozott be a francia guyanai űrközpontban az új európai Vega hordozórakéta, ahogy az ottani első Szojuz rakétaindításra is várni kell még.

A Stardust-NExT látogatásáról a Tempel-1 üstökös közelében a minap már szóltunk. A legnagyobb közelség február 14-én várható. Márciusban Atlas-5 rakétával startolhat az amerikai X-37B ember nélküli katonai űrrepülő második példánya.

Március 18-án eddigi csúcspontjához ér a NASA Merkúrhoz indított MESSENGER űrszondájának programja, ekkor áll ugyanis pályára az űreszköz a Naprendszer legbelső bolygója körül. A MESSENGER már a korábbi Merkúr-megközelítései alkalmával is rengeteg új tudományos eredménnyel szolgált a bolygóval kapcsolatban.

Júniusban kerülhet sor a Vega hordozórakéta első repülésére Kourouból. A hasznos teher több kisebb kutatóműhold lesz. Ugyancsak júniusra tervezik a NASA Aquarius földmegfigyelő mesterséges holdjának indítását. A Delta-2 rakétával startoló, már tavaly is indítani remélt űreszköz a Föld tengereinek sótartalmát méri majd.

Július 16. újabb jelentős dátum lesz a Naprendszer űrszondás kutatásának történetében. Ekkor érkezik meg az amerikai Dawn űrszonda a Vesta kisbolygóhoz, hogy megkezdje annak közeli vizsgálatát.

2011-ben végre lendületet kaphat az európai Galileo navigációs műholdrendszer tényleges kiépítése. Az első két, a végleges konstellációban is helyet kapó űreszköz startja Kourouból, Szojuz rakétával augusztusban várható.


A Juno a Jupiternél. (Fantáziakép: NASA / JPL)

Augusztus 5-ére remélhetjük az amerikai Juno űrszonda indulását. A szonda végső célja a Naprendszer legnagyobb bolygója, a Jupiter. 2013 októberében a Föld közelébe visszatérve kapja azt a gravitációs lendítő hatást, amellyel öt év repülés után, 2016 augusztusára elérhet a Jupiterhez, és poláris pályára állhat körülötte. A tervek szerint 2017 októberéig vizsgálja majd a gázóriás légkörét, mágneses terét.

Szeptember 8-án jön el a GRAIL (Gravity Recovery and Interior Laboratory) nagy napja. A NASA Discovery programja keretében készült űreszköz-páros a Holdhoz indul, hogy segítségükkel az égitest gravitációs terét vizsgálják, és belső szerkezetéről tudjanak meg minél többet a kutatók.


A két GRAIL szonda kötelékrepülésben térképezi fel a Hold gravitációs terét. (Fantáziakép: NASA / JPL / GSFC / MIT)

2011 végén ismét megnyílik a Földről a Mars felé vezető energiatakarékos útvonal lehetősége. November 8-ára ütemezték be a 2009-ben itt maradt orosz Fobosz-Grunt szonda startját. Ha minden a tervek szerint alakul, a Mars Phobos holdján való sima leszállást és mintavételt követően egyszer felszíni anyagminta térhet vissza a Földre. Ugyanaz a Zenyit-3F hordozórakéta juttatja pályára a kínai Jinghuo-1 (Yinghuo-1) Mars-orbitert is. November 25-én egy Atlas-5 rakéta „hátán” követi társait az amerikai Mars Science Laboratory szonda, amely nagyszabású kutatási programjának végrehajtására egy rovert (Curiosity) juttat a vörös bolygó felszínére. Eredetileg ez az űreszköz is 2009-re volt tervezve...

Mindezeken kívül számtalan kisebb-nagyobb tudományos, távközlési, távérzékelő, navigációs mesterséges hold is indul ebben az évben is, amelyekről igyekszünk majd időben tudósítani olvasóinkat! Ugyanezt ígérhetjük a már folyamatban levő űrprogramok érdekes eredményeivel kapcsolatban is.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2018