Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Pillantás(ok) a Plútóra
(Rovat: Távoli világok kutatói, Amerika és az űrcsillagászat , New Horizons - 2010.02.06 12:00.)

A Hubble-űrtávcső mérései alapján minden eddiginél részletesebb információt kaptak a csillagászok a Plútó felszínéről.

A számos felvétel együttes feldolgozásával készült képek a valóságoshoz közeli színekben ábrázolják a távoli törpebolygót. A felszínen vöröses, sárgás és szürkésfekete árnyalatú régiók váltakoznak. Egy különösen fényes egyenlítői folt egyelőre fejtörést okoz a kutatóknak.


A Plútó felszíne, különböző hosszúsági körök irányából nézve. A Hubble képein a Plútó teljes korongja valójában mindössze néhány pixelnyi méretű foltocska. Ezért az itt látható részletes felszínmodell előállításához több, eltérő időpontokban készült felvételt speciális számítógépes eljárással kellett feldolgozni. (Kép: NASA / ESA / M. Buie, Southwest Research Institute)

A színek változatosságát a feltételezett ritka légkörben levő metánnak a Nap ultraibolya sugárzása hatására létrejövő bomlástermékei okozhatják. Az egyenlítő közelében levő fényes folt más mérések szerint fagyott szén-monoxidban gazdag. Az új képek elemzésével a kutatók több információhoz juthatnak a Plútóról, külső megjelenésének időbeli változásáról. A törpebolygóról ennél pontosabb mérések majd a 2015-ben odaérő, a Plútó és holdrendszere mellett elrepülő amerikai New Horizons űrszondától várhatók.

A méréseket a Hubble-űrtávcső ACS (Advanced Camera for Surveys) műszerével végezték. Korábbi, 1994-es adatokkal összehasonlítva meglepő változásokat tapasztaltak az égitesten. Ez idő alatt a Plútó színe vörösebb lett, miközben északi sarkvidéke fényesebbé, déli pólusának környéke pedig sötétebbé vált.


Összehasonlító térképek a Plútóról. Fent az 1994-es állapot, lent a most feldolgozott, 2002-2003 folyamán készült mérésekből összeállított térkép. Mindkét ábra alján a sötét sáv azt a területet jelzi, amely az adott időszakban nem volt látható a Föld irányából. (Kép: NASA / ESA / M. Buie, Southwest Research Institute)

A Plútó évszakos változásai nem egészen olyanok, mint nálunk, itt a Földön. Egyrészt ott is megvan egy tengelyferdeség (vagyis az égitest forgástengelye és a Nap körüli keringés síkja kb. 120°-os szöget zár be egymással). A másik fő ok a Plútónak a nagybolygókéhoz képest jelentősebb pályalapultsága. Emiatt a 248 éves Nap körüli keringési periódus során a központi csillagunktól mért távolsága, s emiatt a hőmérséklete számottevően változik. Az évszakok így aszimmetrikusakká válnak, mert két hatás is befolyásolja az adott félteke besugárzását.

A Plútó kis mérete és nagy távolsága miatt nem egyszerű részletesen feltérképezni a felszínét. Az itt bemutatott felszínmodelleken egyszerre húsz számítógép dolgozott négy éven keresztül. A Hubble mérései egyrészt hasznosak a New Horizons programjának előkészítésében (például hogy melyik felszíni alakzat fölött lesz érdemes inkább elhaladni, illetve mekkora expozíciós időkkel érdemes fényképezni). Másrészt segítenek értelmezni a földi távcsövekkel a Plútóról gyűjtött több évtizedes adatsorokat is. Még a New Horizons odaérkezése előtt, a Hubble új WFC-3 (Wide Field Camera-3) műszerével is terveznek Plútó-megfigyeléseket.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2019