Mi várható 2009-ben? (1. rész)
(Rovat: Távoli világok kutatói - 2009.01.01 09:00.)

Az új évet egy, a várható érdekes űrkutatási eseményeket összegyűjtő felsorolással szoktuk kezdeni. Íme, az automata űreszközökkel kapcsolatos 2009-es remények.

Természetesen semmi garancia nincs arra, hogy az előzetesen beharangozott időpontok pontosan teljesülnek is. Ahogy a bonyolult űrprogramoknál megszokhattuk, késések mindig adódhatnak. Az alábbi felsoroláshoz a NASA JPL Űrnaptárának december végén érvényes előrejelzéseiből válogattunk.

Január végén indul a japán Ibuki (GOSAT), amely a légkörben található üvegházhatású gázokat tanulmányozza majd. Hasonló tudományos céllal, a szén-dioxid ciklusának kutatására kel útra az amerikai OCO (Orbiting Carbon Observatory), várhatóan február végén.

A Vesta és Ceres közeli megfigyelésére indított amerikai Dawn űrszonda február 18-án éri el a Marsot, amelynek közelségét gravitációs lendítő manőver céljából használják ki. A szonda gyorsítására szolgáló fedélzeti ionhajtóművek már kikapcsolt állapotban várják a találkozást.

Március 5-én Delta-2 rakéta szállítja Nap körüli pályára a NASA Kepler űrtávcsövét, amellyel Föld méretű, vagy annál is kisebb, idegen csillagok körül keringő bolygók százait szeretnék felfedezni a Tejútrendszer kijelölt vidékein.

A Kepler és egy lehetséges célpontja. (Fantáziakép: NASA)

Évek óta minden előrejelzésben megemlítjük az ESA GOCE műholdját. A Föld gravitációs terének tanulmányozására készült űreszköz tavaly már valóban közel jutott a starthoz, ezért bízni lehet abban, hogy 2009-ben végül mégis el tud indulni. Az orosz Rokot rakétával végrehajtandó start március közepére várható.

Márciusra ígérik a magánfejlesztésű amerikai Falcon-9 rakéta – a 2008-ban negyedik próbálkozásra végül sikeresen bemutatkozott Falcon-1 „nagy testvére” – első startját. A SpaceX cég az év folyamán további indításokat is ígér.

Április fontos hónap lehet az európai űrcsillagászat történetében. Ha minden a terveknek megfelelően alakul, akkor egy Ariane-5 rakétával egyszerre startol a Herschel infravörös űrobszervatórium és a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás kutatására épített Planck. Az ESA űreszközei a Nap-Föld rendszer külső Lagrange-pontjába kerülnek.

A Hershel-űrtávcső a szerelőcsarnokban. (Kép: ESA)

A fent említett start 2008-ról csúszott át a következő évre, csakúgy, mint a Hold felé küldendő amerikai Lunar Reconnaissance Orbiter szondáé. Most az LRO indítását is 2009 áprilisára tervezik, Atlas-5 hordozórakétával.

Októberben indulhat az orosz Fobosz-Grunt, amelynek célja a Mars nagyobbik, Phobos nevű holdjának meglátogatása. Szerencsés esetben a program végén a felszínről gyűjtött anyagminta eljuthat a Földre is.

Novemberre tűzték ki az ESA Cryosat-2 műholdjának indítását. A Dnyepr hordozórakéta terhe a 2005-ben a start során megsemmisült Cryosat pótlására készül, feladata a sarkvidéki jégtakaró változásainak vizsgálata lesz.

A 2008. évben közel évtizedes rekord dőlt meg, ami a világszerte végrehajtott indításokat illeti. Ebben az évben is számos távközlési, navigációs, távérzékelési, és más, az űrkutatás mindennapi alkalmazásait segítő mesterséges hold indul majd az Egyesült Államokból, Oroszországból, Európából, Kínából, Indiából. Ezekről az eseményekről továbbra is igyekszünk rendszeresen beszámolni.

(Cikkünk hamarosan következő második részében a Nemzetközi Űrállomással és a 2009-re tervezett emberes űrrepülésekkel foglalkozunk.)