Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Fermi-űrtávcső lett a GLAST-ból
(Rovat: Távoli világok kutatói - 2008.08.28 06:00.)

A NASA Enrico Fermiről nevezte el a nemrég felbocsátott gamma-csillagászati űrobszervatóriumát. Máris elkészült az első égtérkép.

A Fermi-űrteleszkóp (hivatalos angol nevén: Fermi Gamma-ray Space Telescope) a nagyenergiás fizika úttörőjéről, az olasz Enrico Fermiről (1901–1954) kapta új nevét. A bejelentés alkalmával Fermi munkásságából az amerikai űrhivatal vezetői azt emelték ki, hogy ő volt az első, aki elméletet állított fel arról, hogyan gyorsulnak fel nagy sebességre a kozmikus sugárzás részecskéi.

Az eddig GLAST-ként ismert, június 11-én startolt űrtávcső már el is készítette a teljes égbolt gyors felmérését a gamma-tartományban. Az alább bemutatott képen a Tejútrendszer síkja körül koncentrálódó forró gáz dominál. A fényes pontforrások egyrészt a galaxisunkban található pulzárokkal, másrészt távoli aktív galaxismagokkal azonosíthatók.


(Kép: NASA / DOE / International LAT Team)

A híres Rák-köd (Crab Nebula) középpontja és a Vela pulzár gyorsan forgó neutroncsillagok, melyeket eredetileg rádiósugárzásuk alapján fedeztek fel, szintén fényesen ragyognak. A harmadik pulzár, a Geminga, nem rádióforrás, hanem egy korábbi gamma-csillagászati műhold (SAS-2) fedezte fel. A várakozások szerint a Fermi számos rádiócsendes pulzárt fog felfedezni. A negyedik legfényesebb forrás a képen a 3C 454.3 jelű blazár, mely 7,1 milliárd fényévnyi távolságban a Pegazus csillagkép irányában helyezkedik. Épp kitörési fázisban van, ami miatt különösen fényes. A kutatók azt remélik, hogy a Fermi számos új pulzárt fog felfedezni galaktikus környezetünkben, feltár hatalmas energiájú folyamatokat aktív galaxisok nagytömegű központi fekete lyukai közelében, és képes lesz új fizikai törvények jeleit kutatni.

Az égtérkép csupán néhány nap leforgása alatt, 95 óra megfigyelései alapján készült el. (Korábban a Compton műhold EGRET műszerével hasonló munka több mint egy évig tartott.) A Fermi-űrtávcső élettartamát 5 évre becsülik. A műszerek – Large Area Telescope (LAT), GLAST Burst Monitor (GBM) – start óta tartó ellenőrzése, a 60 napos kalibrációs folyamat során egyetlen lényeges probléma sem merült fel. Mostanra az űrtávcső megkezdte rendszeres tudományos megfigyeléseit is. Az első év főleg a LAT mintegy 3 óráig tartó teljes égbolttérképezéseivel telik. Ezek alapján a gyorsan változó gamma-források azonosíthatók. A GBM időközben már 31 gamma-kitörés észlelésénél tart.

Elek Elza, Frey Sándor

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2019