Csendben „kimúlt” egy űrcsillagászati hold
(Rovat: Távoli világok kutatói, Japán a világűrben , Földmérési és Távérzékelési Int. - 2005.12.03 08:16.)

A tervezett élettartamát jócskán túlélt, sikeres japán HALCA rádiócsillagászati mesterséges holdat november 30-tól már nem működtetik tovább.

Az előkészületek során MUSES-B nevet viselt mesterséges hold 1997. február 12-én startolt Japánból. Az ISAS (Institute of Space and Astronautical Science) vadonatúj M-V hordozórakétáját ekkor használták először – sikerrel. A pályára állítás után az űreszköz a HALCA (Highly Advanced Laboratory for Communications and Astronomy) nevet kapta. Fedélzetén egy 8 m átmérőjű rádióteleszkópot „bontott ki” a kb. 6 órás periódusú Föld körüli pályáján.

A HALCA bekapcsolódott a földi rádiócsillagászok nagyon hosszú bázisvonalú interferométeres (VLBI) hálózatainak munkájába. A VSOP (VLBI Space Observatory Programme) űr-VLBI kísérlet során sikerült mintegy háromszorosára növelni az interferométer-rendszerek szögfelbontását. Főleg a rádiótartományban fényes, kompakt aktív galaxismagok, kvazárok kutatására nyílt egyedülálló lehetőség, 1,6 és 5 GHz-es frekvencián. A HALCA sikere egy sor technológiai újításon is múlt, és megmutatta, hogy ezt az űr-rádiócsillagászati módszert érdemes továbbfejleszteni. A HALCA különlegessége az űrcsillagászati holdak között az volt, hogy csak a földi műszerekkel együtt, egy hálózatban lehetett használni tudományos megfigyelésekre. (Az oldalsó képen a Virgo galaxishalmaz centruma, az M87 – egy közeli rádiógalaxis – aktív magjának rádióképe látható. Az elnyúlt anyagkilövellés a központi nagytömegű fekete lyuk közeléből indul ki. A rádiósugárzást a fénysebességet megközelítő gyorsasággal kiáramló elektromosan töltött részecskék bocsátják ki. Az 1.6 GHz frekvencián készített nagyfelbontású képhez a HALCA adatai mellett az amerikai VLBA rádiótávcső-hálózat megfigyeléseit használták.)

A VSOP-ban számottevő magyar részvétel is volt. A Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) Kozmikus Geodéziai Obszervatóriumában dolgozó csoport az 1990-es években űr-VLBI szimulációs programot fejlesztett ki, amelyet a kutatók világszerte használtak méréseik megtervezéséhez. A munka révén később a tudományos programba is sikerült bekapcsolódni: több magyar észlelési javaslatot valósítottak meg, és részt veszünk az első űr-VLBI égbolt-feltérképezési program adatainak feldolgozásában és értelmezésében is. Magyar kezdeményezésre vizsgáltuk az űr-VLBI, mint potenciális új űrgeodéziai technika elméleti és gyakorlati megvalósíthatóságát. (Az űr-VLBI technikáról, a programban való hazai részvételről korábban négyrészes sorozatban írtunk – ld. a lenti linkeket.)

Szerdán (nov. 30-án), világidőben 2:28-kor megszakították a HALCA működését. A tudományos megfigyelések valójában már két évvel ezelőtt befejeződtek. A közvetlen ok a négy fedélzeti giroszkópból a másodiknak a meghibásodása volt. Kettő ugyan végig működőképes maradt, de az űreszköz térbeli helyzetének stabilizálásához háromra lett volna szükség. A start után 3213 nappal még kiengedték a megmaradt kevés hajtóanyagot, és magára hagyták a mesterséges holdat: kikapcsolták az adattovábbító rendszerét.

Az űr-VLBI területén azonban az „élet” nem áll meg, sőt! Március végéig még mindenképpen folytatódik a munka, a VSOP-adatok feldolgozása, az archívum feltöltése. A jövőre is gondolva, az ISAS szakemberei ősszel terjesztették elő (immár másodszor) a VSOP-2 nevű, új generációs mesterséges hold terveit. A JAXA japán űrügynökségen belül még két terv versenyez a 2010 körüli indítású űrprogram finanszírozási lehetőségéért. Az első döntési forduló december közepére várható.

A kedvező döntést talán segítheti, hogy a VSOP űr-VLBI program nemrég, a Fukuokában októberben megrendezett űr-világkongresszuson jelentős elismerést kapott. A Nemzetközi Asztronautikai Akadémia (IAA) díját nyerte el a japán vezetésű, jelentős nemzetközi részvétellel zajlott program. A kitüntetés rangját mi sem jelzi jobban, mint a korábbi díjazottak listája: az orosz/szovjet Mir űrállomás (2001), az amerikai űrrepülőgép-program (2002), az amerikai és európai együttműködésben készült SOHO napkutató szonda (2003) valamint a Hubble-űrtávcső (2004) csapatai kapták eddig az elismeréseket.