Űrvilág
Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Kisbolygóöv egy idegen csillag körül?
(Rovat: Távoli világok kutatói, Űrcsillagászat Európában - 2005.05.13 07:51.)

A NASA Spitzer infravörös űrtávcsövével egy olyan, a Naphoz hasonló csillagot találtak, amely körül egy kisbolygókban gazdag övezet húzódik.

Az elképzelések szerint a kisbolygóöv a bolygókeletkezés folyamatának eredménye, s olyan darabokból áll, amelyek nem tudtak nagybolygóvá összeállni. Az idők folyamán ütközéseik révén feldarabolódtak, s az övezetben ennek nyomán por is keletkezett. Ez az első eset, hogy egy Nap-típusú csillag – a 41 fényévre levő HD69830 – rendszerében kisbolygókra utaló jelet találtak. Ez a jel éppen a feltételezett por infravörös sugárzása, amelyre a Spitzer érzékeny. (Jelenleg még két, a Napnál jóval fiatalabb és nagyobb tömegű csillag ismert, amelyeknél kisbolygóövet feltételeznek a csillagászok.) Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a most felfedezett kisbolygóöv a naprendszerbelinél sokkal kiterjedtebb, mintegy huszonötször annyi anyagot tartalmaz. Ráadásul kisebb távolságban is húzódik anyacsillagától. Ha a mi Naprendszerünben volna ilyen, fényes övként bevilágítaná az éjszakai égboltot - amint az a mellékelt fantáziaképen látható.

A felfedezés ritka lehetőséget nyújt arra, hogy információt nyerjünk a kőzetbolygók keletkezésének folyamatáról, a Naprendszeren kívüli példát is tanulmányozva. A kutatók meg vannak győződve róla, hogy a HD69830 rendszere bolygót vagy bolygókat is rejt. Az övezet külső határán a feltételezések szerint egy Szaturnusz-méretű bolygónak kellene keringenie (csakúgy, mint a Naprendszerben a Jupiternek). A feltételezett bolygó felfedezése ugyanakkor még egy pár évig valószínűleg várat magára, hiszen napjainkban a műszerek még nem eléggé érzékenyek az észleléséhez.

A kisbolygóövet megtaláló csillagászcsoport nem véletlenül jutott el a felfedezésig: összesen 85, a Naphoz hasonló csillagot vizsgáltak meg a Spitzer űrteleszkóp infravörös spektrográfjával. A becslések szerint a távoli csillag kisbolygói közt nagyjából ezer évenként következhet be ütközés. Innen a sok por, s ezért is tudták észlelni a sugárzását. Egy kevésbé valószínű, de egyelőre nem kizárható alternatíva, hogy az infravörös sugárzásért egy óriási (Plútó-méretű) üstökös felel, amely túl közel jutott a csillagához, s most folyamatosan veszít anyagából.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2024