Űrvilág
Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

10 éve történt: Clementine a Holdat
fürkészi - 1. rész: A küldetés

(Rovat: Távoli világok kutatói, Szárnyaló képzelet - 2004.03.21 14:17.)

Az 1994 január 25-én indított amerikai Clementine űrszonda tíz évvel ezelőtt – február 20-a és április 30-a között elkészítette a Hold első digitális térképét.

1994. január 25-én egy Titan-2G típusú hordozórakétával az amerikai Vandenberg bázisról sikeresen elindították a 220 kg-os Clementine űrszondát. A Clementine kifejlesztésében a NASA is részt vett, ám alapvetően a Pentagon űrszondájáról beszélhetünk. A programot a BMDO (Ballistic Missile Defense Organization – Ballisztikus Rakétavédelmi Szervezet) finanszírozta. Az amerikai hadügy egyfajta demonstráció gyanánt készíttette űrszondáját, amelynek kettős feladata volt:

* a Hold körüli pályára állás, valamint
* az 1620 Geographos kisbolygó megközelítése.
A Pentagon célja a szondával a csillagháborús program keretében elért katonai eredmények bemutatása volt.


A Clementine két Föld körüli keringés megtételét követően indult el a Hold irányába, majd február 20-án elérve azt, megkezdte a 400-8000 km magas pálya kialakítását. Az űrszonda keringési ideje öt óra volt, s minden egyes keringés alatt mintegy 5 ezer színes felvételt továbbított a Földre. A pályára állást követő két hónapon át a kutatók azon dolgoztak, hogy elkészülhessen a Hold első globális, digitális térképe.

A Fehér Ház Tudomány- és Technológiapolitikai Hivatalának köszönhetően a szonda képei az Interneten – elsőként az űrkutatás történetében – hozzáférhetővé válhattak. A Fehér Ház megbízásából a NAVAL Research Laboratory munkatársai gyűjtötték össze a Clementine 1994 januárja és májusa készített képeit.

1994. május 3-án, 24 óra GMT-kor 400 másodpercre begyújtották az űrszonda segédrakétáit, s a Clementine letért a Hold körüli pályáról. Ezt követően a szonda ismét Föld-közelbe ért. S két Föld körüli fordulat után… nos, a tervek szerint ezután kellett volna elindulnia ismét a Holdhoz, hogy annak gravitációs lendítő hatását felhasználva elindulhasson a kisbolygó felé. Minderre május 27-én kerülhetett volna sor. Ám nem került...

Műszaki problémák miatt az 1620 Geographos kisbolygó megközelítésének el kellett maradnia. A 4 x 2 km nagyságú, leginkább krumplira hasonlító kisbolygót augusztus 31-én érte volna el. A Geographos ekkor 8 millió km-re volt a Földtől. A Clementine 96 km-re közelítette volna meg. A csupán néhány perces elhaladás során kétezer felvételt készített volna, lézeres radarja segítségével pedig felszínét öt méteres felbontásban térképezte volna fel. Emellett még a kisbolygó összetételét állapíthatta volna meg.


Noha a teljes programot nem sikerült teljesíteni, a Pentagon (és a szakemberek is) óriási sikerként értékelték a Clementine eredményeit. Már meg is kezdték a Clementine-2 tervezését. Nem számítva a Galileo űrszonda Hold-közelségét és Hold-fotózását, 1973 óta ez volt az első amerikai Hold-szonda. A Clementine (vagy ahogy a küldetés után említették, Clementine-1) programjában a Pentagon mellett a NASA is részt vett. S így a Clementine lehetett az első tagja a NASA hosszú távú programjában szereplő, kis költségvetésű űrszondáinak. (Ez volt az ún. Discovery-program.)

A szonda Hold-kutatási sikerein felbuzdulva a NASA elkészíttette a Clementine-2 terveit (ami külsőre elődjéhez igen sokban hasonlított). A széria második tagjának fejlesztési költségeit 100 millió dollárra becsülték, ami a Clementine-1-nél 20 millió dollárral több. Az űrszonda célja a Hold tanulmányozása lett volna, új égitestet nem közelített volna meg. Indításának lehetséges időpontja 1995-1996 lehetett volna.

Végül a „nagy” költségek miatt a Clementine-2 küldetése nem valósulhatott meg, kutatási területeit az 1998-ban indított Lunar Prospector űrszonda programjába ültették át. A Clementine tudományos eredményei tehát a Lunar Prospector programjában éltek tovább, technikai sikerét azonban egy másik szondánál is felhasználták. A NEAR-Shoemaker kisbolygó-kutató űrszonda a Geographos kisbolygóhoz hasonlóan a Földhöz időnként „közel” merészkedő földközeli Eros kisbolygót közelítette meg, állt körülötte pályára, s szállt le végül felszínére.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2024