Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Az első nemzetközi űrrepülés: 40 év távlatából (6. rész)
(Rovat: Szojuz-Apollo közös űrrepülés - 2015.07.23 12:15.)

A visszatekintés zárásaként megkísérlek választ adni arra a mindenképpen felmerülő kérdésre, hogy mit is kaptunk az első nemzetek közötti űrhajózási vállalkozástól?

Egyfelől kétségtelen, hogy a Szojuz–Apollo közös űrrepülés során nyilvánult meg első alkalommal az a minta, hogy a fékeveszett versenyfutás helyett lehetséges a vezető űrhatalmak közötti együttműködés, a kozmosz békés célú, együttműködésen alapuló felfedezése reális forgatókönyv a jövő számára. Annak ellenére, hogy a hidegháború további, hátralévő részében nem valósult meg közvetlen folytatása, a Szojuz–Apollo mintája vált a hidegháború utáni űrhajózás alapjává. A Shuttle–Mir program, az azt követő Nemzetközi Űrállomás programja, az Európai Űrügynökség részvétele a NASA Orion űrhajójának megvalósításában, a huszonegyedik század elejétől állandósuló magas szintű együttműködés a különböző állami űrügynökségek és űripari vállalatok között mind-mind végeredményben a Szojuz–Apollo örökségének tekinthetők. Mindezek alapján úgy gondolom, hogy az első nemzetközi űrrepülés a Szputnyik-1, a Vosztok-1, az Apollo-8 és az Apollo-11 nevével fémjelzett űrtörténeti eseményekkel megegyező világtörténelmi súllyal rendelkezik.


(Fantáziakép: NASA / Davis Meltzer)

Meglátásom szerint az első nemzetközi űrrepülés másik nagyon fontos aspektusa, hogy általa tapasztalhatta meg az emberiség először a testvériség élményét a világűrben, a világűrrel kapcsolatban. A két ellentétes – mondjuk ki nyugodtan: rivális – állam felségterületéről felszálló, a világűrben mégis előre eltervezett módon találkozó két űrhajó, a másik fél anyanyelvén megszólaló űrhajósok, a közösen elvégzett tudományos kísérletek mutatták meg először az emberiségnek, hogy nem csak a Földön, de bolygónk határain túl is nagyszerűen együtt tudunk működni, amennyiben valóban akarunk.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2018