Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu) | |||
Elhunyt Valerij Kubaszov Háromszor járt a világűrben, ő volt Farkas Bertalan társa 1980-ban. Az egykori szovjet űrhajós, Valerij Nyikolajevics Kubaszov február 19-én, 79 éves korában hunyt el. Itthon a nevét az tette különösen ismertté, hogy 1980. május 26-án a Szojuz-36 fedélzetén együtt indult a világűrbe az első magyar űrhajóssal, Farkas Bertalannal. A Szaljut-6 űrállomáson dolgoztak, majd a Szojuz-35-tel tértek vissza június 3-án. Kubaszovnak azonban ez már a harmadik űrrepülése volt. A statisztikák szerint összesen 18 napot, 17 órát és 57 percet töltött a Föld körül.
Valerij Kubaszov (balra) és Farkas Bertalan az űrrepülésük utáni országjárás közben.
Repülőmérnöki képesítést, majd műszaki doktori fokozatot szerzett. 1966-ban kezdte meg az űrhajóskiképzést több civil mérnökkel együtt. A szovjet űrhajósok csapatába 1968-ban válogatták be. Alig több mint egy évre rá, 1969 októberében már repült is: a Szojuz-6 programja során először végeztek fémhegesztési kísérletet a világűrben. Nemzetközi hírnévre azonban 1975-ben, a közös szovjet-amerikai űrrepülés, a Szojuz-Apollo program révén tett szert. Kubaszov a Szojuz-19 fedélzetén Alekszej Leonov parancsnoksága mellett vett részt a repülésben. Ennek során először kapcsolódott össze két különböző ország – a ráadásul a hidegháború szemben álló felei – űrhajója a Föld körüli pályán. Túlzás nélkül lehet állítani, hogy az eseménynek akkor világtörténelmi jelentősége volt. Ennyi idő távlatából visszatekintve az is megállapítható, hogy a napjainkban folyó együttműködésnek, különösen a Nemzetközi Űrállomás felépítésének és közös üzemeltetésének az 1975-ös közös repülés adta meg a kezdőlökést.
Valerij Kubaszov a szovjet-amerikai közös űrrepülés alatt. (Kép: NASA)
Mielőtt űrhajósnak állt, Kubaszov mérnökként a Voszhod űrhajó kifejlesztésén dolgozott, Szergej Koroljov tervezőirodájában (a mai Enyergija vállalat elődjében). Űrhajósként 1993-ban vonult vissza. Később az Enyergija vezérigazgató-helyettese lett. | |||
|