Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Négy fényév: csak egy ugrás?
(Rovat: Szárnyaló képzelet, Távoli világok kutatói - 2016.10.01 07:15.)

Alig fedezték fel a legközelebbi exobolygót, egyesek máris az odautazást tervezik. A vállalkozás azonban a legkevésbé sem egyszerű.

A felfedezők még óvatosan optimisták abban a kérdésben, hogy valóban sikerült-e felfedezniük a legközelebbi exobolygót, a Naphoz legközelebbi csillag, a Proxima Centauri nevű vörös törpe körül keringő Proxima b földszerű kőzetbolygót. A bizonyosság még nem 100%-os, de nagy valószínűséggel létezik az égitest, sőt talán társai is vannak. Mégis az teszi különösen érdekessé, hogy csillaga lakhatósági zónájában kering. Minthogy a legközelebbi csillag körül kering, vitathatatlanul ez a legközelebbi exobolygó, de a „legközelebbi” nem jelenti azt, hogy valóban közel is van. 4,25 fényév irdatlan távolság, még ha Kirk kapitány csillaghajója néhány óra alatt le is gyűrné. Számunkra azonban nem ilyen egyszerű a feladat – a két Voyager például 1977 óta még csak 38, illetve 31 fényóra távolságra jutott a Földtől.

Ennek ellenére egy magánvállalkozás keretében, Jurij Milner orosz származású milliárdos nagyvonalú anyagi támogatásának köszönhetően többen már komolyan foglalkoznak a gondolattal, hogyan lehetne parányi űrszondákat a fénysebesség ötödére felgyorsítva 20 év alatt elérni az Alfa Centauri rendszerét, és onnan képeket küldeni a Földre. A 100 millió dolláros támogatás csak az előkészületekre elég, maga a küldetés becslések szerint sok milliárdba kerülne. Egyelőre tehát be kell érnünk azzal, hogy a csillagászok a legnagyobb földi távcsövekkel próbálnak meg minél többet megtudni a Proxima b-ről.


A rajzoló fantáziája szerint ilyennek látszhat az Alfa Centauri rendszere a Proxima b-ről nézve. Közvetlenül a horizont fölött a Proxima Centauri, attól jobbra fölfelé pedig az Alfa Centauri A és B alkotta szoros pár látható. (Kép: ESO / M. Kornmesser)

Valószínűnek tűnik, hogy a bolygó valóban létezik, az azonban egyáltalán nem biztos, hogy érdemes felkeresni. Napjaink csillagászati szóhasználatában a „földszerű” nem jelent többet, mint azt, hogy az égitest tömege nagyjából akkora, mint a Földé (a Proxima b 1,3 földtömegű). Ezen túlmenően az égitest vagy hasonlít a Földre, vagy nem. Igaz, a bulvársajtó a fogalomba hajlamos alaptalanul nagyfokú hasonlóságot belelátni, erről azonban szó sincs, amint arra korábbi cikkünkben kitértünk.

A bolygót a radiális sebesség módszerével (a Proxima Centauri mozgására gyakorolt gravitációs hatása alapján) sikerült felfedezni, közvetlen megpillantására jelenlegi műszereinkkel nincs mód. Előrelépést hozhat az Európai Déli Obszervatórium (ESO) „rendkívül nagy európai távcsöve” (E-ELT, European Extremely Large Telescope), de a bolygó ezzel is csak apró foltnak látszik majd. (Az E-ELT 39,3 méter átmérőjű főtükrével a világ legnagyobb távcsöve lesz, építését már elkezdték, a tervek szerint 2024-re készülhet el.) A Proxima b alapos vizsgálatához azonban ennél is nagyobb műszerre lenne szükség, legalább akkorára, amekkorának az E-ELT-t a kezdet kezdetén megálmodták (eleinte 100, majd 64 méteres főtükörről volt szó, a csillagászok vágyait és az anyagi lehetőségeket figyelembe vevő kompromisszum lett a csaknem 40 méteres tükör).

Ha élnének még utódaink ötmilliárd év múlva a Földön, amikor a Nap vörös óriássá válik, akkor bizonyára hálásak lesznek nekünk, amiért találtunk egy esetleg lakható bolygót egy viszonylag közeli csillag körül, amely csillag élettartama – ez legalább bizonyos – sokszorosa a Napénak.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2019