Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Repülő szőnyegekkel a Marsra?
(Rovat: Szárnyaló képzelet - 2014.03.18 07:15.)

Esetleg más égitestekre? A sok szempontból kézenfekvő ötletet már vizsgálják Amerikában.

A NASA támogatásával is vizsgált megoldás szakítana a bolygófelszín-kutatás eddig bevett módszerével, ami általában bonyolult műszerezettségű, nagy méretű és tömegű leszálló egységeken alapul. A lényegében kétdimenziós, nagyjából 1 m × 1 m-es, csupán 1 cm körüli vastagságú „repülő szőnyegekből” egyszerre akár több tucatnyit el lehetne juttatni egy idegen égitest felszínére. A lapszerű egységeket nagyobb területen lehetne szétszórni. Passzív landolásukhoz sem lenne szükség olyan komoly és költséges fejlesztésekre, mint például a Curiousity marsjárót a vörös bolygóra 2012-ben épségben leszállító légi daru.


Az sem lenne nagy veszteség, ha a sok közül némelyik egység a leérkezéskor alkalmatlan helyre hullana és utána használhatatlanná válna. (Fantáziakép: Hamid Hemmati)

Nyilván nem is végezhetnének olyan összetett vizsgálatokat, mint a Curiosity, de egyfajta „előőrsnek” tökéletesen megfelelnének. Egy ilyen technikai megoldás nagyban csökkentené a távolba küldött űreszközökkel kapcsolatos kockázatokat. A Marson például olyan helyszínekre is eljuttathatók, ahová hagyományos szondákat épp a bonyolult terepviszonyok miatt nem mernek küldeni. Ilyen a Valles Marineris kanyonrendszere. További célpontként szóba jöhetnek az óriásbolygók holdjai, mint a Szaturnusz melletti Enceladus vagy a Jupiter körül keringő Europa. Ez utóbbihoz az amerikaiak újabban ismét tervezik, hogy űreszközt küldenek.

De mire lehetnek alkalmasak az efféle lapok? A miniatürizálás, a vékony és hajlékony elektronikai eszközök fejlesztése már eljutott oda, hogy a szőnyegekbe számos feladatra alkalmas érzékelőket építhessenek be: apró kamerát, spektrométert, a környezet állapotát figyelő mérőeszközöket. Az elektromos energiát – legalábbis a Marson – napelemes módszerrel termelhetnék. (A Jupiter és a Szaturnusz távolságában már más megoldást kell keresni, például egy keringő űrszondáról való lesugárzással.) A keringő egység amúgy is alapkövetelmény, hiszen a felszínen levő szőnyegek rádiós módszerrel rajta keresztül továbbítanák az adatokat a Föld felé. Az alapelképzelés szerint a leérkezett szőnyegek egy helyben maradnának. Nem kizárt ugyanakkor, hogy egy légkörrel rendelkező égitesten, maguktól összegömbölyödve akár a szél erejét is kihasználhatnák, hogy arrébb guruljanak, majd újra kilapuljanak a mérések idejére.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2019