Fényképes időkapszula a Föld köré
(Rovat: Szárnyaló képzelet - 2012.09.12 08:15.)

A műholdak – ha elég távoli pályára kerülnek – feltehetően a leghosszabb időn át fennmaradó emberi alkotások lesznek. Üzenhetnénk velük a jövőnek – gondolta egy művész, és megvalósította az ötletet.

Trevor Paglen terve az, hogy egy 100 fényképből álló válogatást helyezzen el egy távközlési mesterséges hold, a még az idén indítandó Echostar-16 fedélzetén. Persze nem egy hagyományos, papírképeket tartalmazó albumra kell gondolni. Egy lapkára gravírozva a fotók akár évmilliárdokon át is épségben megmaradhatnak – bizonyára sokkal tovább, mint ameddig az emberi civilizáció.

A legnagyobb fejtörést az okozta, hogy kitaláljanak egy valóban tartósnak tűnő adathordozót a válogatott fényképek számára. Paglen az ötletével megkereste az MIT (Massachusetts Institute of Technology) kutatóit, akik örömmel álltak a kihívás elé. Van abban valami ironikus, hogy míg egy geostacionárius távközlési hold percenként akár digitális képek millióit közvetíti a Földre aktív működési élettartama alatt, addig a nagyon távoli jövő számára megőriz né hány képet a fedélzetén.

A 10 × 10 kiválasztott kép a lemezre gravírozva, ahogy felkerül majd a műholdra.

A következő nagy feladat volt azt kitalálni, hogy melyik az a száz fénykép, amellyel megajándékoznánk egy képzeletbeli jövendő civilizáció képviselőit – már ha lesz ilyen, ha megtalálják az elrejtett üzenetet, és meg is tudják nézni a képeket. A válogatás elkészült, és hogy a „mostaniak” is lássák, nemrég megjelent a The Last Pictures (Az utolsó képek) című kötetben is.

Paglen elképzelése az volt, hogy a képekkel bemutassa az emberi társadalom ellentmondásait. Több éven át tartó munkával, hosszas konzultációk után egyes fotókon az emberek egymás közti viszonyait, másokon a technológiai fejlesztésekkel, vagy a földi környezetünkkel való kapcsolatunkat ábrázolja. A fenti kép például egy japán tájfun pusztítását ábrázolja, azt illusztrálva, hogy a természet sokszor győzedelmeskedik felettünk.

Görög és örmény menekült gyerekek a tengerparton.

Illegális bevándorlók egy robotrepülőgép célkeresztjében, az USA és Mexikó határánál.

Csupán száz képet kiválasztani a fotográfia végtelen terméséből szükségképpen szubjektív eredményre vezet. A képek nem dicsőséges, inkább melankolikus hangulatot árasztanak. Egyfajta figyelmeztetésnek is felfoghatók. Önmagunkat az elmúlásunk utáni, távoli nézőpontból láttatja, felvázolva, hogy civilizációnk milyen irányba tart. Az alkotók a programot a régmúlt idők embereinek barlangrajzaihoz hasonlítják – talán azok is egy időkapszulának készültek, hogy mi majd rájuk találjunk...

Az emberiség a Holdnál is járt. (Képek: Trevor Paglen / Creative Time)