Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Egerek kövezik ki az emberiség útját a Marsra? (1. rész)
(Rovat: Szárnyaló képzelet, Kis űreszközök nagy szerepe - 2005.09.30 07:27.)

A Mars Gravity Biosatellite Program az első küldetés, amely tanulmányozza a marsi gravitáció hatását az emlősökre. Ez fontos lépés, mielőtt embereket küldenénk a Mars felszínére. Kétrészes sorozatunkban ezt a küldetést mutatjuk be.

Cikkünk első részében azokat az orvos-biológiai problémákat mutatjuk be röviden, melyek valószínűleg mindenképpen szükségessé teszik egy, a Mars Gravity Biosatellite műholdhoz hasonló űreszköz indítását.

A küldetés célja, hogy kiderítsék, hogyan reagál az emberi szervezet a földinél jóval kisebb marsi gravitációra. A programot 2001 augusztusában hívták életre a Massachusetts Institute of Technology (MIT) és a University of Queensland (UQ) diákjai segítségével, azonban a megvalósítás és főleg az indítás még várat magára.

Mikor egy űrhajós hosszabb ideig tartózkodik az világűrben, szervezetében egy sor változás megy végbe. A súlytalanság miatt csontjai elvékonyodnak, izmai sorvadásnak indulnak, szívében, ér- és idegrendszerében visszafordíthatatlan változások következnek be. A belső fülben található egyensúly-érzékelő szerv megzavarodik, ezért az űrhajósok gyakran tapasztalnak szédülést és tájékozódási zavarokat. Bár az emberi szervezet egy idő után adaptálódik az új környezethez, a Földre való visszatéréskor a végbement változások komoly gondokat okoznak. Vizsgálatok azt mutatják, hogy az űrben töltött első hónapban történnek a legnagyobb változások. Ilyenkor a vörösvérsejtek termelése kritikus szintre csökken, az elektrolit-, és vízháztartás felborul, a testsúly rohamosan csökken, a csontok kalciumszintje leesik, és az egyensúly-érzékelés felborul. Ezek a folyamatok körülbelül a harmadik űrben töltött hónapban stabilizálódnak egy adott szinten. Ez alól csak a csontok elvékonyodása jelent kivételt, amely nem tudni, még meddig folytatódik a súlytalan környezetben. Az izomsorvadás és csontleépülés elleni védekezésképp az űrhajósok naponta több órát tornáznak, így próbálván fenntartani izmaik jó állapotát. Ez azonban nem oldja meg egészen a problémát. Egy új, és jobb módszerre lenne szükség, aminek a megtalálásában segítséget nyújthat a Mars Gravity Biosatellite Program.

A küldetés során alacsony Föld körüli pályára állítanak egy űrhajót (pontosabban bioműholdat), amelynek utasai egerek lesznek. A műhold a saját tengelye körül is forogni fog, így egyfajta „mesterséges gravitációt” hoz létre. Valójában nem gravitációról van szó, hanem a forgás következményeként a centrifugális erő a henger alakú űrjármű falához préseli a benne lévő tárgyakat. Ilyen mesterséges gravitáció talán megoldást nyújthat a hosszú távú, emberes küldetésekhez is. Elméletileg kiküszöbölhető vele a szervezet súlytalanságban történő leépülése, azonban hátrányai is vannak. Az űrhajó forgása összezavarhatja az egyensúly-érzékelést, és ez átmeneti szédülést, hányingert okozhat. Ezen kívül az űrhajón belül nem mindenütt lenne egyforma a súlyunk, ami nem csak az élőlények, de az érzékeny műszerek számára sem előnyös. Ilyen típusú űrhajót eddig még nem készítettek és megépítése is nagyon költséges. Viszont ha ez a küldetés sikerrel jár, megnyílik az út a Hold és a Mars hosszú távú kutatása felé. Lehetővé válna a Föld körüli pályán való huzamosabb idejű tartózkodás is.

A tervezett küldetés részleteivel Olvasóink a következő részben ismerkedhetnek meg.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2018