Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

45 éves a NASA (3. - befejező - rész): Más világok felfedezői
(Rovat: Szárnyaló képzelet, Űrpolitika - 2003.10.03 09:44.)

A NASA tevékenysége természetesen nem merül(t) ki az űrhajósok világűrbe juttatásában, hanem rengeteg űrszonda is készül(t) a híres kék logóval. E robotfelderítők révén az elmúlt 45 évben a Plútó kivételével minden nagybolygónál jártunk már.

A NASA űrszondáinak is köszönhető, hogy ma a Naprendszerről forradalmian más elképzelésünk van, mint 45 évvel ezelőtt.

A Mariner program kezdetleges szondáival a Vénusz és a Mars megismerése volt a cél. A Pioneer program pedig a Holdat vette célba, igaz sikertelenül. A hatvanas évek eleje az űrszondás kutatások terén sok tekintetben hasonlított az emberes repülésekre: a szovjetek előrébb jártak és az amerikaiak mindenáron utol akarták érni ellenfelüket. A legnagyobb űrszondákkal végzett „pengeváltás” talán az amerikai Surveyor és Lunar Orbiter, valamint a szovjet Luna sorozat közötti párbaj volt. Bár a szovjetek előbb juttattak űreszközt a Hold felszínére, mégis a Lunar Orbiterek és a Surveyorok szolgáltatták a legrészletesebb felvételeket Földünk kísérőjéről.

A hetvenes évek közepén a verseny lanyhult és az automata felderítők körében is felváltotta a teljesítmények hajszolását a tudomány elsőbbsége. Az egyszerű leszállás vagy pályára állás helyett a sokrétű tudományos adatot eredményező kutatás lett a cél a NASA-n belül. Ennek jegyében két legendás projekt indult útjára, a Voyager program és a Viking program. A Viking szondák a Mars meghódítására indultak. 1976-ban két eszközt is indított a NASA a Vörös Bolygóhoz, hogy mérésekkel bizonyosodjon meg a marsbéli élet lehetőségéről. A Viking 1 és Viking 2 a marsi egyenlítő mentén szállt le egymástól nem messze, de a nagy kérdést ez a páros sem tudta egyértelműen eldönteni.

A hetvenes évek másik hatalmas tudományos teljesítményét a Voyager program szolgáltatta. Ez a külső Naprendszerbe indított űreszköz páros kihasználva a sokezer évenként előforduló ritka bolygóállást végiglátogatta a Naprendszer gázóriásait. A Voyager-1 csak a Jupitert és a Szaturnuszt érte el, ám a Voyager-2 teljes sikert aratott és végiglátogatta a Jupitert, a Szaturnuszt, az Uránuszt és a Neptunuszt. Útjuk során a szondák felfedezték a Jupiter gyűrűjét, a Szaturnusz gyűrűinek bonyolult szerkezetét, valamint a bolygó mágneses tere által generált „küllőket” a gyűrűkön, de az Uránusz sötét foltjának és a Neptunuszon fújó 1000 km/h-t meghaladó szelek felfedezése is e kettős eredménye. Egy sor új holdat is a Voyagereknek köszönhetünk és még sorolhatnánk a többi korszakos felfedezést, ám talán a legegzotikusabb feladat ma is zajlik: a Voyagerek kirepülnek a Naprendszerből, magukkal víve a Föld üzenetét. A Voyager-2 ma a legmesszebbre küldött ember alkotta tárgy, amely majdan elhagyja Napunk vonzásterét és pár tízezer esztendő múlva – testvéréhez, a Voyager-1-hez hasonlóan – el fog érkezni egy másik csillaghoz.

A Voyagereket követő évek a NASA számára aztán elhozták a költségvetési megszorítások idejét és a grandiózus expedíciók ideje eljárt. Szerencsére tudományos eredményekben azóta sem látunk hiányt. A Magellán űrszonda radarjával elkészítette a Vénusz felszínének térképét, majd a Clementine ugyanezt tette lézer magasságmérőjével a Holdnál. A Naprendszer külső részei sem maradtak a Voyager után parlagon: 1989-ben útjára indult a Galileo, mely a Jupitert derítette fel soha nem látott részletességgel és már úton van a Szaturnusz felé a Cassini szonda, rajta egy európai leszállóegységgel, a Huygens-szel, mely a Titan holdra fog leszállni. (Ennek az űrszondaegyüttesnek a programján magyar szakemberek is résztvesznek.)

Amerika hatalmas sikereket (és kudarcokat) ért el a Marsnál is. A kilencvenes évek közepén indított Mars Global Surveyor orbiter és a Mars Pathfinder leszállóegység, majd az ezredfordulón útjára bocsátott Mars Odyssey soha nem látott részletességgel tárta és tárja fel előttünk a Vörös Bolygót.

A kilencvenes évek legnagyobb sikertörténete mégis egy Föld körül keringő eszközé. Az 1991-ben pályára állított és hatalmas kudarcként kezdődő Hubble Space Telescope – bravúros javítása után – olyan jelentős tudományos felfedezéseket tett, amely a csillagászatot „fénysebességgel repítette” előre.

Ha ember lenne, talán azzal kívánhatnánk boldog születésnapot a NASA-nak, hogy a jövőben se lankadjon az ereje a maga elé tűzött feladatban:
„megérteni és megóvni a Földet,
Felfedezni az Univerzumot
És Élet után kutatni”

VÉGE

Dancsó Béla

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2020