Magyar űrbejelentések
(Rovat: Szakmapolitika, Hazai kutatóhelyek és űripar - 2019.11.28 07:15.)

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap felszólalt az Európai Űrügynökség (ESA) Miniszteri Tanácsülésén.

Az ESA háromévente tartja legfőbb döntéshozó testületének ülését, amelyre az idén Space19+ címmel a spanyolországi Sevillában kerül sor. Itt határozzák meg az európai űrtevékenység jövőre vonatkozó fő irányait. Magyarország ebben az évben a legmagasabb, miniszteri szinten képviselteti magát a november 27–28-án zajló tanácskozáson.

(Kép: ESA)

A magyar delegációt vezető Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter november 27-én elhangzott beszédéből a Magyar Távirati Iroda és a sajtó leginkább azt emelte ki, hogy Magyarország 2024-ben űrhajóst kíván küldeni az űrbe. „Az űripar az egyik legfontosabb iparág lesz a jövőben. Magyarország számárára ez újabb fejlődési, kitörési lehetőség, fókuszában a második magyar űrhajós kiképzése és a Nemzetközi Űrállomásra történő felküldése szerepel, amelyet 2024-re reálisan megvalósíthatónak látunk az orosz Roszkoszmosszal való együttműködésben” – fogalmazott az űrtevékenységért is felelős tárca vezetője Sevillában.

Szijjártó Péter beszámolt arról is, hogy ezen a héten Új-Zélandról felbocsátják a magyar űripar történetének második és harmadik műholdját, amelyek most először a mesterséges elektromágneses szmogot mérik a magas légkörben. (A start a jelenlegi állás szerint november 29-én, magyar idő szerint a délelőtti órákban várható. – A szerk.) A további célok között szerepel, hogy 2024-ben Magyarország önálló műholdat állítson Föld körüli pályára. Emellett Oroszországgal együttműködésben magyar tudományos és mérési eszközök jutnak a Nemzetközi Űrállomásra. Előkészítő szakaszban van egy űridőjárási küldetés is, amelynek keretében mikroműhold-flottát építünk – tette hozzá a külgazdasági és külügyminiszter.

(Fotó: MTI / KKM / Borsos Mátyás)

Szijjártó Péter hangsúlyozta: Magyarország új külgazdasági és külpolitikai törekvései között szerepel, hogy újra kivegye részét a világűr békés célú felhasználásából. „Sajnos, Magyarország ebben az iparágban eddig nem volt tényező, dacára annak, hogy magyar vállalatok és magyar egyetemek nagyon sok és nagyon komoly kapacitást, szaktudást és technológiát halmoztak fel ezen a területen” – mondta, hozzátéve, hogy épp ezekre építve kívánnak most változást elérni. Beszámolt a magyar kormány ennek érdekében hozott stratégiai döntéseiről, mint például a Külgazdasági és Külügyminisztérium portfóliójának kiegészítése az űrkutatás területével és egy nemzeti űrkutatási alap létrehozása 2020. január 1-jétől. Szijjártó Péter kitért arra is, hogy Magyarország jövőre ünnepli az első, 1980-ban végrehajtott magyar űrrepülés 40. évfordulóját, ebből az alkalomból Budapest űrkutatási konferenciának ad otthont.