Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

ESA-hírek itthonról
(Rovat: Szakmapolitika, Hazai kutatóhelyek és űripar - 2016.12.25 08:15.)

Magyarország első alkalommal vett részt teljes jogú tagként az Európai Űrügynökség december eleji Miniszteri Tanácsülésén.

Mint arról az Űrvilág a hónap elején már részletesen beszámolt, az Európai Űrügynökség (ESA) 2016-ban a svájci Luzernben tartotta legmagasabb döntéshozó fórumának, a Miniszteri Tanácsnak az ülését, ahol – szokás szerint – fontos, az európai űrtevékenység jövőjét meghatározó döntések születtek. Mivel Magyarország hivatalosan 2015 novembere óta tagja a szervezetnek, és Miniszteri Tanácsülés legutóbb 2014-ben volt Luxemburgban, most először foglaltak helyet hazánk képviselői a teljes jogú tagok számára fenntartott helyen. Mostani írásunkban az esemény magyar vonatkozásait, az ESA-tagságunkkal kapcsolatos néhány friss információt osztunk meg olvasóinkkal.


(Kép: ESA / Stephane Corvaja, 2016)

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közleményében megemlíti, hogy december 1-jén és 2-án az ESA Miniszteri Tanácsülésén a magyar delegációt dr. Solymár Károly Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős helyettes államtitkára vezette, dr. Tari Fruzsina, a Magyar Űrkutatási Iroda vezetője kíséretében. Hozzászólásában felhívta a figyelmet a csatlakozás óta eltelt időszak magyar vonatkozású eredményeire, és ismertette az eddigi tapasztalatokból levonható következtetéseket. Solymár Károly Balázs hangsúlyozta Európa technológiai függetlenségének jelentőségét és törekvését arra, hogy a magyar űrkutatás tudományos oldala és az űrtechnológia kiegyensúlyozottan jelenjen meg a jövőben is.

Magyarország már idén tavasszal feliratkozott az általános technológiafejlesztést segítő GSTP (General Support Technology Programme) választható programra. Ennek keretében májusban megindulhatott a kozmikus sugárzást mérő CROSS rendszer (Cosmic Radiation Observatory Satellite System) fejlesztésének első üteme, amely a RadCube műholdból és a RadMag műszer fejlesztéséből áll. Folyamatban van a magyar űrstratégia kidolgozása, amely megadhatja a további magyar hozzájárulások felhasználási kereteit. Kérdésünkre az NFM Kommunikációs Főosztályától azt az információt kaptuk, hogy az önkéntesen választható GSTP céljára az idei összesen 1,352 millió eurós magyar befizetést a következő két évben hasonló nagyságrendű (évi 1,138 millió eurós) hozzájárulás követi.

Mint olvasóink korábbi cikkeinkből értesülhettek róla, az ESA alaptevékenységéhez és kötelező programjaihoz (elsősorban a tudományos kutatási-fejlesztési programokhoz) való hozzájárulást fedezi a tagországok által gazdasági teljesítőképességük arányában megállapított és befizetett éves tagsági díj. Ez Magyarország esetében 5 millió euró, ami a szervezet teljes 2016-os költségvetésének nem egészen 0,1%-át tette ki tagságunk első teljes évében.


Az ESA 2016-os költségvetése a források szerint. A teljes költségvetés 5,25 milliárd euró, amelynek jelentős része az EU-tól és az Eumetsattól érkezik a közös programok finanszírozására (jobb oldali diagram). A nagyobb diagram a tagállami befizetéseket mutatja, amelyek együttesen 3,74 milliárd eurót tesznek ki. Ez az első év, amikor Magyarország önálló (kis) szelettel jelenik meg a diagramon. (Kép: ESA)

A tagállamok emellett önkéntes alapon csatlakozhatnak számos más programhoz is, külön befizetéseket vállalva, ami az ESA-ban követett földrajzi visszatérítés elve alapján lényegében az adott tagország űripari szereplőknek a munkáját, részvételét fedezi. Ilyen választható programok a fent említett GSTP mellett a hordozórakéta-fejlesztés, a földmegfigyelés, az emberes űrrepülés, az űrtávközlés, a műholdas navigáció és űrbiztonság témakörei köré épülnek. Régebbi tagországok általában a kötelező befizetéseik többszörösét fordítják az általuk fontosnak tartott önkéntes programokban való részvételre. Ahogy az NFM közleménye fogalmaz, a 2016-os luzerni Miniszteri Tanácsülésen a tagállamok feliratkozások keretében fejezték ki szándékukat, hogy a következő öt évben több mint 10 milliárd euró (azaz 3000 milliárd forintot meghaladó) értékben járuljanak hozzá az ESA 24 új választható programjához, kötelező programjához és az ESA működését biztosító alaptevékenységekhez.

Az NFM közleménye emlékeztet rá, hogy Magyarország 2022-ig a magyar képességek fejlesztését segítő Ipari Ösztönző Rendszerben (Industry Incentive Scheme) vesz részt, melynek 2015 vége óta nyitva álló pályázati rendszerén belül a magyar szereplők rendszerint bizonyítják kiemelkedő szakmai képességeiket. Ennek köszönhetően a benyújtott, elsősorban a földmegfigyelés és az általános technológiafejlesztések témakörét érintő pályázatok fele sikeres, ami az ESA átlagos sikerrátájához viszonyítva kifejezetten jó eredménynek számít. A konstrukció keretében a magyar tagdíjbefizetések – évente csökkenő százalékban – kizárólag magyar pályázók számára vannak elkülönítve. Ennek célja a magyar űripar fokozatos felzárkóztatása, hogy az átmeneti idő után versenyképesen pályázhassanak az ESA forrásaira.

Nemrég elérhetővé vált az NFM Magyar Űrkutatási Iroda koordinálásával elkészült, a hazai űrszektort és legjelentősebb képviselőit (kutatóhelyeit és űripari vállalkozásait) magyar és angol nyelven is bemutató Magyar űrkatalógus 2016 kiadvány. A képekkel is gazdagon illusztrált űrkatalógus elektronikus (pdf) formátumban itt elérhető. Olvasóink az Űrvilág honlapfelületének jobb oldali sávjában, legalul közvetlenül is hozzáférhetnek a Magyar űrkatalógus 2016 teljes anyagához, a címlapjának képére kattintva.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2020