Magyar űrkutatás 2003-ban, - sajtótájékoztató az Informatikai és Hírközlési Minisztériumban
(Rovat: Szakmapolitika, Hazai kutatóhelyek és űripar - 2003.02.06 10:10.)

A Columbia tragédiája nem érinti közvetlenül a magyar űrkutatást, tovább haladunk az ESA tagság felé. (Az ESA - European Space Agency - az Európai Űrügynökség.)

A hazai űrtevékenységet az Informatikai és Hírközlési Minisztérium felügyeli. A Magyar Űrkutatási Tanács (MŰT) 2003. február 5-i ülése előtt sajtótájékoztatót tartottak Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter (a MŰT elnöke), dr. Both Előd a Magyar Űrkutatási Iroda igazgatója, dr. Almár Iván az Űrkutatási Tudományos Tanács (ŰTT) elnöke, valamint a Miskolci Egyetem űrkemence programjából Szőke János.
Elsőként Kovács Kálmán miniszter köszöntötte a sajtó képviselőit. Aktualitása miatt kiemelte a Columbia elvesztésének külön napirendi pontként való tárgyalását, amelyre a tájékoztató után a MŰT ülésén kerül sor. A felmerülő aggályokat eloszlatva leszögezte, hogy az űrrepülőgép tragédiája nem érinti közvetlenül a magyar űrkutatást. Hazánk tevékenysége néhány kivételtől eltekintve nem kapcsolódik szorosan az emberes űrrepüléshez, leginkább a gyakorlati alkalmazások és az ehhez kapcsolódó kutatások kerülnek előtérbe.
Kivétel ez alól a Pille, amely az űrhajósokat ért sugárzás mérésére szolgál, s már a Nemzetköri Űrállomás fedélzetén is bizonyított – 2001 márciusában vitte fel a Discovery űrrepülőgép. Remélhetőleg a közeljövőben a Miskolci Egyetem űrkemencéje is a világűrt megjárt magyar eszközök közé kerül majd.
A MŰT napirendjének fontos kérdése a 2003-as kutatási pályázatok keretének rögzítése. Hazánkban sokan dolgoznak űrkutatási területen, az intézetekben folyó alapkutatások azonban elkülönülnek a gyakorlati alkalmazású programoktól, amelyek űrbeli megfigyelésekre támaszkodva a Föld vizsgálatával foglalkoznak. Ilyen például a mezőgazdasági területek vizsgálata és a távérzékelés egyéb alkalmazásai.
Magyarország űrkutatási tevékenységét és fejlődését a nemzetközi kapcsolatok, más űrügynökségekkel való együttműködés lehetőségei is meghatározzák:
1. Az európai űrprogramokba való bekapcsolódás kiemelkedően fontos hazánk számára. Magyarország hamarosan – az ESA tagjelöltek közül elsőként – belép a PECS programba (Plan for European Cooperating States, azaz Európai Együttműködő Államok Terve). Rendkívüli jelentősséggel bír, hogy az erre vonatkozó pozitív döntést 2003. január 10-én a kormány már meghozta. Reményeink szerint a szerződést Kovács Kálmán áprilisban aláírhatja az ESA-val. Ez a teljes jogú ESA taggá válás előtti utolsó állomás.
2. A NASA-val a szoros kapcsolatot egy 2001-ben született megállapodás rögzíti.
3. Komoly tárgyalások folynak orosz partnerekkel is. Az Interkozmoszból kilépve (1990) új megállapodás rögzíti a szorosabb együttműködést, szóba került a Pille újabb változatának megrendelése is. Ezt a Nemzetközi Űrállomás (ISS) orosz szekciójában használnák.

A magyar űrkutatás 2003. évi kerete kb. 500 millió forint, amely már a PECS költségét is tartalmazza. (A tagdíj nagy részét pályázatok útján vissza lehet nyerni, így végül az összeg 90%-a hazai kutatóhelyekre kerülhet.) Javaslat és cél a 2003-as évre, hogy nagyobb hangsúly kerüljön a minél szélesebb körű tájékoztatásra, az űrtudományok népszerűsítésére és az asztronautikai oktatásra.

Szőke János az űrkemence program fontosabb lépéseit emelte ki tájékoztatójában. Az űrkemence építése még az Interkozmosz érába nyúlik vissza, az akkori elvárásoknak megfelelően a szovjet partnerrel együttműködve készült el a műszer. Mivel azonban a szocialista országok közötti tudományos együttműködés a politikai helyzet változásának alá volt rendelve, felbomlása után más partnert kellett keresnie a miskolci csoportnak. Így kerültek kapcsolatba a NASA-val, az orosz konstrukció alapján készült műszert 1994-től két évig a Marshall Űrközpontban tesztelték. Számos közös publikáció tetézi a sikert, a műszer leginkább félvezetők kristályosításában bizonyított.
Ahhoz azonban, hogy az űrállomásra juthasson a berendezés, az ottani kutatók profilja szerint az űrállomás igényeihez alkalmazkodva át kellett alakítani az űrkemencét. Két éves tervezőmunka eredményeként született meg az új konstrukció, amely a jelenlegi technológiai színvonalat képviselve már megfelelt a követelményeknek. 2000 áprilisától kezdve 18 hónapig folytak az új tesztek a Marshall űrközpontban. Sajnos a Nemzetközi Űrállomás építése miatti költségtúllépések révén a NASA nehéz anyagi helyzetbe került, így az űrkemence hazakerült és új szerződés alapján folyt tovább az együttműködés.
Az űrkemence hardveres átalakítás nélkül, átprogramozással többféle kísérlettípust tud kiszolgálni, ami földi körülmények között is kiválóan használható. Nagy jelentősséggel bír a tény, hogy 2002. áprilisban kétkemencés laboratóriumi változatot vásárolt meg a NASA.

Az elmúlt néhány évben az ESA és hazánk közötti megállapodásokat és azok jelentősségét dr. Both Előd ismertette. Kezdeti lépésként általános együttműködési egyezmény született 1991-ben. A tagjelöltek közül Magyarország csatlakozott elsőként 1998-ban a PRODEX programhoz, amely alternatív lehetőség a szorosabb együttműködésre azon országok számára, amelyek nem képesek teljesíteni a teljes jogú tagsággal járó feltételeket. A PECS program azonban túllép a PRODEX szabta korlátokon. Új távlatokat nyit meg az űriparba való bekapcsolódás lehetőségével, a teljes jogú taggá válás előtt ez az utolsó lépés. Mivel a kormány jóváhagyása már megvan, talán már áprilisban sor kerülhet rá, hogy Kovács Kálmán aláírja a szerződést az ESA főigazgatójával a szorosabb együttműködésről.