Egy nap a Rosettával
(Rovat: Rosetta üstökösprogram, Álmuk a világűr , Távoli világok kutatói - 2018.08.29 06:15.)

Augusztus végén a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) szakmai kirándulást szervezett a bécsi Rosetta kiállítás meglátogatására.

A Német Repülési és Űrkutatási Központ (Deutsches Zentrum für Luft- und Raumfahrt, DLR) időszakos Rosetta kiállítása ez év májusában nyílt meg a Bécsi Természettudományi Múzeumban. A Kometen. Die Mission Rosetta (Üstökösök. A Rosetta küldetés) című kiállítás központi témája a 67P/Csurjumov–Geraszimenko-üstököst kutató történelmi jelentőségű európai Rosetta űrszonda és eredményei. (A bécsi kiállításon látható anyagról nemrég részletes ismertető jelent meg az Űrvilágon. – A szerk.)

Augusztus 25-én a magyar érdeklődők számára a MANT szakmai kirándulást szervezett a kiállítás meglátogatására. Egy esős szombaton közel húsz érdeklődő találkozott a Bécsi Természettudományi Múzeum bejárata előtt. A program különlegessége volt, hogy első kézből hallhattuk a küldetés érdekességeiről, idegenvezetőnk ugyanis az MTA Energiatudományi Kutatóközpontjának munkatársa, Hirn Attila volt, aki maga is részt vett az űrprogramban.

(Fotó: Bodó Zsófia)

A bejáratnál a küldetés alapvető információit tartalmazó tablók fogadtak, illetve néhány érdekesség az Európai Űrügynökségről (ESA), valamint a DLR-ről. Továbbhaladva a küldetés névadója, a rosette-i kő másolatával találkozhattak a látogatók. A név alapötlete onnan származott, hogy ahogy az eredeti rosette-i kő segítségével fejtette meg az emberiség a hieroglifákat, a küldetés célja pedig ugyanilyen alapvető információk gyűjtése volt az üstökösök tulajdonságairól.

(Fotó: Trupka Zoltán)

Tovább haladva egy egész falat elfoglaló tablón láthattuk a küldetésben dolgozó szakemberek portréit. A tablón négy magyar kutató is helyet kapott, az MTA Energiatudományi Kutatóközpontjából Apáthy István, Hirn Attila és Péter Attila, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontból pedig Szegő Károly.

A következő teremben mutatták be részletesen az üstökösök kutatását, a célpont Csurjumov–Geraszimenko-üstökös történetét, valamint a Rosetta űrszondát. Láthattuk a Rosetta pályáját, a leszállóhely kiválasztását, a keringőegység és a Philae leszállóegység részletes műszaki paramétereit, de akár olyan érdekességeket is, mint a küldetés 31 hónapig tartó hibernációs fázisa utáni első beérkező adatcsomagot.

(Fotó: Bodó Zsófia)

A kiállított ismeretterjesztő anyagokon túl látható volt még a szonda 1:4 méretarányú makettje és a Philae leszállóegység életnagyságú másolata, de készülhetett csoportkép még a Csurjumov–Geraszimenko-üstökös magjának 1:1000 méretarányú másolatával is.

(Fotó: Trupka Zoltán)

A közel két órás program alatt rengeteg érdekes információt hallgathattak meg első kézből az érdeklődők a Rosettával kapcsolatban. Akinek még ez sem volt elég, hozzánk hasonlóan a program végeztével órákra elveszhetett a múzeumban, többek közt annak világhírű meteorit- vagy ásványgyűjteményét vizsgálva.

A Rosetta kiállítás még szeptember 12-éig várja a látogatókat a Bécsi Természettudományi Múzeumban.