Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Folytassa, Rosetta!
(Rovat: Rosetta üstökösprogram, Távoli világok kutatói - 2015.06.24 12:15.)

Az ESA döntött: a pénzen ne múljon! Ha bírja, az idei év vége helyett még 2016 szeptemberéig dolgozhat a 67P üstökösnél a Rosetta. A végén talán még le is száll rá...

Az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta üstököskutató űrszondája 2004-ben indult hosszú útjára, majd 2014 augusztusában állt pályára az üstökösmag körül. Azóta ott végzi a méréseit, tavaly novemberben pedig lebocsátotta a felszínre a Philae leszállóegységet. (Mind a keringő, mind a leszálló szondán számos magyar részvétellel készült berendezés üzemel.)


(Kép: ESA / ATG medialab; Rosetta / NAVCAM)

A 67P jelű, a felfedezők (Csurjumov és Geraszimenko) nevét viselő üstökös most augusztus 13-án éri el pályája napközeli pontját, ahol a tevékenysége a legaktívabb. Az égitest – most már együtt az első ember alkotta űreszközzel, amely pályára állt egy üstökös körül – elnyúlt ellipszispályáján 6 és fél évente kerüli meg egyszer a Napot. A Rosetta eredeti célja a napközelséget megelőző és közvetlenül követő időszak megfigyelése volt: hogyan változik az üstökösmag és környezete, mennyi por és gáz hagyja el a kis égitestet a besugárzás hatására. A program az eredeti tervek szerint 2015. december végén fejeződött volna be.

Az ESA tudományos programbizottsága tegnap úgy döntött, hogy további 9 hónapot kap a Rosetta, illetve a vele dolgozó kutatók és mérnökök. A finanszírozás meghosszabbításában nyilván szerepet játszottak az eddigi sikerek, illetve az is, hogy a novemberben csupán 57 órán át működött leszállóegység, a Philae nemrég „feléledt” és újból bejelentkezett a földi irányítóknál.

A 2016 szeptemberét követő újabb hosszabbításnak viszont már nem lesz értelme. Egyrészt addigra nagyjából elfogy a manőverezéshez használható hajtóanyag, a Naptól távolodva pedig egyre kevesebb energiát tudnak termelni a szonda napelemei, ami már nem lez elegendő a műszerek üzemeltetéséhez. Másrészt jövő októberben az üstökös újra a Nap irányához közel látszik majd a Földről, ami megnehezíti vele a kommunikációt.

A kutatók egyedülálló lehetőséget kapnak, hogy végigkövessék az üstökösaktivitás hanyatló szakaszát is, ugyancsak nagyjából egy éven át. Ennyi ideje vizsgálja a Rosetta a napközelség felé vezető, a feléledő aktivitással jellemezhető szakaszt is. Emellett alkalom nyílik arra, hogy a szonda egyre közelebbről és közelebbről vizsgálja célpontját. Könnyen előfordulhat, hogy az üstökösmaghoz közelebb repülve a nagyobb felbontású felvételeken sikerül majd egyértelműen azonosítani a Philae tényleges leszállóhelyét, amiről ezidáig nem lehet egészen biztosat tudni, legfeljebb ígéretes „jelöltet” sikerült találni a 20 km távolságból készült képeken.

A meghosszabbított programba beleférhetnek olyan eddig kockázatosabbnak ítélt manőverek, amik nyomán új típusú mérési adatokat is gyűjthetnek. Ilyen például az üstökösmag éjszakai (árnyékos) oldala feletti repülés, ahol a plazma-, gáz- és porkörnyezetet vizsgálhatják.

S hogyan alakulhat majd a Rosetta vége? A legkézenfekvőbb és egyben legizgalmasabb – bár még végélegesen el nem döntött – végkimenetel, hogy a szonda valahogy leereszkedik az üstökösmag felszínére. A lehetőségeket nagyban meghatározza majd az űreszköz akkori állapota is. Ez nem lenne sima leszállás abban az értelemben, hogy utána a fedélzeti műszerek vagy a kommunikációs antenna működőképes állapotban maradnának. Azonban közvetlenül a felszín elérése előtt, az üstökösmag felé fokozatosan spirálozó, mintegy három hónapon át tartó süllyedés ideje alatt is végezhetnek majd értékes méréseket.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2020