Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Továbbra is Philae
(Rovat: Rosetta üstökösprogram - 2014.11.15 05:15.)

Nap mint nap jön új információ az európai Rosetta üstökösszonda leszállóegységéről. A Philae szombat hajnalban elhallgatott.

A Philae szerda óta tartózkodik a 67P/Csurjumov–Geraszimenko-üstökös magján. Az űrtörténelmi manőver napok óta uralja a híreket, itt az Űrvilág oldalain is. (Ugyanakkor mi sajnos nem mindig tudjuk olyan gyorsan követni az eseményeket, mint a „fizetett újságírókkal” dolgozó sajtó. – A szerk.) Először kiderült, hogy amíg a Földön a leszállás sikerét ünnepeltük, addig a Philae már újra a világűrben volt, visszapattanva az eredetileg megcélzott leszállóhelyéről. Végül mintegy 1 km-rel arrébb állapodott meg. Az űreszköz helyzete sajnos nem kedvező, oldala felé dőlt. Kezdetben úgy vélték, a háromból csak két lába érte a talajt. Az újabb elemzések szerint mindhárom leér, a panorámaképen az ég sötétjének hitt folt valójában egy árnyékos rész a felszínen. Rögzíteni sem sikerült, az idő túlnyomó része alatt árnyékban levő napelemeit pedig nem éri elegendő napfény az akkumulátorok töltéséhez, így bizonyára nem tud már sokáig aktív maradni.

A Philae ennek ellenére küldött már képeket, fedélzeti műszereinek többsége pedig megkezdte az értékes mérési adatok gyűjtését. A nehézségek ellenére a Rosetta leszállóegységének eddigi működése sikeres. Számunkra külön öröm, hogy a meghatározó magyar közreműködéssel épült energia-ellátó rendszer és a hibatoleráns fedélzeti adatgyűjtő számítógép is jól működik. A tegnapi cikkünkben még csak feltételes módban írtunk róla, de azóta megtörtént a felszíni hőmérséklet és a talaj mechanikai tulajdonságainak mérésére alkalmas berendezést (Multi-Purpose Sensors for Surface and Subsurface Science, MUPUS) és az üstökösmag felszíni anyagának összetételt elemző alfarészecske- és röntgenspektrométert (Alpha Proton X-ray Spectrometer, APXS) tartalmazó karok kieresztése is. Amolyan „minden mindegy” alapon, az idővel versenyfutásban aktiválták az SD2 (Sample and Distribution Device) berendezést, amely mintát vett a felszín alatt 25 cm-es mélységből. Mire ennek az eredményei lejutottak volna a Földre, a Rosetta közvetítette rádióadás megszakadt. Így ezekről csak később ér el hozzánk információ, amikor a Föld, az üstökös és az űreszközök kölcsönös helyzete ezt megengedi.


A Philae műszerei. (Kép: ESA / ATG medialab)

A küldetést úgy tervezték, hogy még ha valamilyen okból egyáltalán nem működne a napelemes energiatermelés, a legfontosabb tudományos méréseket akkor is elvégezhessék, amíg az elsődleges akkumulátor töltése kitart. Ez most már hamarosan, talán a mai napon lemerülhet. A 12,4 órás forgási periódusú üstökösön az eredetileg kiválasztott Agilkia leszállóhelyen mintegy 7 óra megvilágítást reméltek. A mostani helyzetben, egy árnyékoló sziklafal tövében a napsütéses időtartam csak másfél óra. Ez behatárolja a második akkumulátor élettartamát is. Így – ha csak valami váratlan dolgot nem eszelnek ki az irányítók – a tudományos program folytatásához szükséges energia hamarosan kifogy. Még ekkor is elképzelhető, hogy később, amint az üstökös pályáján közelebb kerül a Naphoz, a megnövekedett besugárzás révén a Philae egyes funkcióit újra tudják éleszteni.


Az üstökösmag a Philae képén, még 40 m magasságból, az első (természetesen a tervezett egyetlen) leereszkedéskor. (Kép: ESA / Rosetta / Philae / ROLIS / DLR)

A Rosetta anyaszonda kitűnő állapotban folytatja munkáját. OSIRIS kamerájának a leszállás idején készített felvételei pénteken még nem érkeztek meg a Földre. Amint ez megtörténik, a navigációs kamera képeinek a bevonásával is megpróbálják pontosan behatárolni, pontosan hol található a Philae, sőt még az útvonalát is igyekeznek rekonstruálni.

Reggeli frissítés: november 15-én (szombaton) magyar idő szerint 1:36-kor elhallgatott a rádiókapcsolat, a Philae lemerült – nem sokkal azelőtt, hogy az adattovábbításra rendelkezésre álló ideje amúgy is lejárt volna. Előtte még a Földre tudta küldeni a teljes első programfázis mérési adatait, köztük a fúrás sikerének megerősítését. Még nincs kizárva, hogy a hibernációjából később felébred, ha elegendő napfény jutna a napelemeire. Ennek elősegítésére a földi irányítók olyan parancsot küldtek neki, amivel a testét elfordítva talán nagyobb napelemfelületet ér majd a fény. Később derül ki, hogy sikerre jártak-e...

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2018