Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Magyar műszer a Marsnál
(Rovat: Rosetta üstökösprogram, Űrszondák a Marsnál - 2007.03.23 08:07.)

A Rosetta üstökösszonda leszállóegységének (Philae) magyar közreműködéssel készült, a mágneses tér és a plazma paramétereit mérő műszere (ROMAP) egyedülálló méréseket végzett a Mars melletti elhaladás során.

Az elmúlt napokban a sajtó többször is foglalkozott a Rosetta üstökösszonda Mars melletti elrepülésének eseményeivel, aminek több magyar vonatkozása is van. Mint ismeretes, az ESA által 2004-ben útjára indított űrszonda tíz évi repülés után ér majd a Csurjumov–Geraszimenko-üstököshöz, ahol az anyaszonda az üstökös magja körüli pályára áll, majd lebocsátja közel száz kilogramm tömegű leszállóegységét (Rosetta lander, Philae) a mag felszínére. A hosszú út folyamán négyszer kerül sor ún. hintamanőverre, amikor bolygóközeli elrepülések során az űrszonda járulékos lendületet kap – három esetben a Földtől, egy esetben a Marstól. Ez utóbbira most, február 25-én került sor; a Föld következő megközelítésének időpontja ez év november közepe lesz. Az űrszonda pályája a bolygóközi térben jól követhető az ESA honlapján található animáción.

A hírek középpontjában az anyaszonda OSIRIS nevű kamerájának szenzációs felvétetelei álltak, miközben látványos képet készített a leszállóegység CIVA kamera-együttesének egyik tagja is, és fontos tudományos méréseket végzett az ugyanott elhelyezett ROMAP mérőműszer magnetométere.


A Philae leszálló egység CIVA kamerája által a marsközeli időpont előtt 4 perccel készített felvétel, melyen előtérben az űrszonda és az egyik napelem egy része is látható

A Rosetta űrszonda-programban történő jelentős magyar részvétel döntő hányada a Philae leszállóegységhez kötődik. A fedélzeti energiaellátó rendszeren (BME SZHRT fejlesztése) és a központi számítógépen (KFKI RMKI fejlesztése) kívül két mérőműszer-együttes (ROMAP, SESAME) egyes műszereit vagy azok részegységeit is hazai kutatóhelyen, a Magyar Tudományos Akadémia KFKI Atomenergia Kutatóintézetben fejlesztették illetve készítették. A Mars megközelítése során a kamerák által készített felvételek mellett a ROMAP mérési eredményei kaptak publicitást. A ROMAP (Rosetta Lander Magnetometer and Plasma Monitor) 3-tengelyű, fluxgate rendszerű magnetométere igen nagy érzékenységű (10 pT), alkalmas az üstökösmag esetleg igen gyenge remanens mágneses terének kimérésére is. A Mars - az üstökösökhöz hasonlóan - nem rendelkezik erős, globális mágneses térrel. Gyenge, összetett és változó mágneses tere a bolygót körülvevő, a napszél által erősen befolyásolt gyenge magnetoszféra és a bolygó kérgében lévő helyi mágneses „foltok” (anomáliák) eredménye. A ROMAP magnetométere a legjobb megközelítés (CA: Closest Approach) előtti és utáni fél órában mért; ennek eredménye az alábbi, összefoglaló ábrán látható.


A Mars mágneses tere, ahogy azt a ROMAP látta. A vízszintes tengelyen az idő, a függőleges tengelyen a mágneses tér egyes vektor-összetevői láthatók

Nyomon követhető, hogy miként válik a Mars mágneses tere egyre összetettebbé, amint a szuperszónikus sebességgel haladó, „zavartalan” napszél (Solar Wind; bal oldali szakasz) találkozik a magnetoszféra külső határával, a fejhullámmal (Mars Bow Shock), ahol szubszónikus sebességre lassul, és turbulenssé válik. A turbulencia a magnetoszféra csóvájában (Tail) is megmarad (jobb oldali szakasz). A mérési eredmények szinte egyedülállóak, hiszen a Rosetta pályája jelentősen különbözött a Mars körül keringő szondák megszokott pályájától. A Fobosz–2 orosz űrszonda volt eddig az egyetlen, mely hasonlóképpen különleges nézőpontból biztosított „betekintést” a Mars plazma-környezetébe.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2018