Fobosz-Grunt: megmentik vagy leesik?
(Rovat: Oroszország és a Naprendszer - 2011.11.11 03:15.)

Folytatódnak a Föld körüli pályán ragadt orosz Mars-szonda megmentésére irányuló műveletek. Ha nem sikerül a hajtóművet beindítani, hamarosan újabb lehulló űrszemétdarab miatt izgulhatunk.

A Fobosz-Grunt szonda eredeti küldetése a Mars Phobos nevű, nagyobbik holdján való leszállás, majd onnan egy talajminta visszahozása a Földre. A magyar idő szerint november 8-án este sikeresen starolt szonda azonban nem tudta elhagyni az alacsony Föld körüli pályát. A Mars felé induláshoz szükséges lendületet megadó két hajtóműindítás egyike sem sikerült. Az Orosz Űrügynökség (Roszkoszmosz) szakemberei most azon dolgoznak, hogy esetleg mégis működésre bírják a hajtóműveket. Erre akkor van remény, ha a probléma szoftveres eredetű, és sikerül a fedélzeti számítógépes rendszert újraindítani vagy egy programjavítást feljuttatni. Közben a múló idővel is küzdeniük kell, hiszen a fedélzeti energiaellátást biztosító akkumulátorok töltése folyamatosan csökken. Az első közlések szerint három napig bírják, azóta hosszabb időtartamról (két hétről) szóló hírek is napvilágot láttak, mivel feltehetőan a napelemek kinyíltak és töltik az akkumulátorokat. A dolgot bonyolítja, hogy az űreszköz sokáig az orosz követőállomások hatókörén kívül tartózkodott. Az Európai Űrügynökség (ESA) is rendelkezésre áll dél-amerikai és ausztráliai követőállomásaival. A próbálkozások állásáról szinte semmi hivatalos információ nem látott napvilágot. A nemzetközi internetes sajtóban olvasható hírek szerint telemetriai adatokat vettek ugyan a Fobosz-Gruntról, de a kétirányú kommunikációt még nem sikerült helyreállítani.

A 13,5 tonnás Fobosz-Grunt jelenleg kb. 200 és 350 km közötti magasságú pályán kering a Föld körül, magassága azonban folyamatosan csökken. Ha tehát nem sikerül „megmenteni” és elindítani a Mars irányába, akkor hamarosan visszahullik. Ha ráadásul még az irányítást sem lehet felette helyreállítani, akkor ugyanolyan sorsra jut, mint a közelmúltban leesett amerikai UARS légkörkutató műhold és a ROSAT röntgen-űrteleszkóp: előre nem megjósolható helyen érnek földet egyes, a légkörben meg nem semmisülő darabjai. A sajtószenzáció ebben az esetben előre borítékolható.

A Fobosz-Grunt több szempontból is veszélyesebbnek tűnik, mint a közelmúltban leesett két műhold. Egyrészt lényegesen nagyobb a tömege. Másrészt a tömeg túlnyomó részét a fel nem használt hajtóanyag teszi ki. Ez pedig mérgező hidrazin és nitrogén-tetroxid. Ráadásul ezek a visszatérés várható idejéig megfagyhatnak, a tartályukkal együtt egyben lejuthatnak a felszínig. Olvasóink még emlékezhetnek arra a 2008-as esetre, amikor egy amerikai kémműholdat (az NROL-21 vagy US-193 jelzésűt) hivatalosan éppen azzal az indokkal zúztak szét egy hadihajóról indított rakétával, mert nem akarták, hogy a fedélzetén levő üzemanyagmaradék (hidrazin) valahol földet érjen és – még ha kis valószínűséggel is, de – kárt okozzon.

Elemzők szerint ha a Fobosz-Grunt elvész az irányítók számára, nagyjából egy hónapja lehet a Föld körül, mielőtt belépne a légkör sűrűbb részébe.