Orosz űrstratégia 2030-ig
(Rovat: Orosz űrtervek - 2013.01.17 07:15.)

Az Orosz Szövetségi Űrügynökség (Roszkoszmosz) a napokban nyilvánosságra hozta a 2030-ig szóló űrterveit nagy vonalakban összegző új dokumentumot.

A stratégia általános célokat tartalmaz, konkrétabb elképzeléseket 2020-ig említ. Három fő célt fogalmaztak meg. Az első Oroszország képességének fenntartása az űreszközök világűrbe juttatására és az orosz űripar fejlesztése. A második a világűrben végzett tudományos kutatások elősegítése. A harmadik cél az emberes űrrepülési program folytatása.

Folytatódik az Oroszország távol-keleti részén fekvő új Vosztocsnij indítóhely építése. Vlagyimir Popovkin, a Roszkoszmosz vezetője szerint már innen indulna útnak 2015-ben a Holdra szánt Luna-Glob űrszonda, egy Zenyit hordozórakétával.

(Fantáziakép: IKI)

A mintegy 1,4 tonnás Luna-Glob egy 500 kg-os leszálló egységet vinne magával. A korábbi tervekhez képest szerényebb lenne a tudományos műszerezettsége (20-25 kg), hiszen a projekt elsődleges célja a Holdon való sima leszállás begyakorlása volna. (Az 1970-es évek utolsó szovjet holdszondái óta már nagyon hosszú idő telt el.) A Luna-Glob az égitest déli pólusának közelében landolna. Az oroszok úgy tekintenek a holdi küldetésre, mint egy következő lépésre a Marsra küldendő emberes repülés megvalósítása felé.

A mostani tervek 2018-ra ígérik az új típusú orosz emberes űrhajó bemutatkozását. Az ugyancsak a távol-keleti, orosz területen fekvő Vosztocsnijból (és nem a kazahsztáni Bajkonurból) induló űrhajók a különböző változatokban már 1967 óta üzemben álló Szojuz típust váltanák fel. Az oroszok célja továbbá az űrtevékenységük gazdasági versenyképességének javítása, a világpiacon jelenleg elért kb. 10%-os részesedésük 16%-osra való növelése, 2020-ig. Ennek érdekében többek között fejlesztéseket folytatnak az űreszközök közötti kommunikáció és a jelfeldolgozás területén. A jelentés megemlíti, hogy javítani kell a rakéta- és űripar irányításán, és szerkezeti átalakítások is szükségesek. Az utóbbi években egy sor indítási baleset történt és űreszközök vesztek oda, s a vizsgálatok legtöbbször minőségbiztosítási problémákat tárak fel kiváltó okként. Emiatt az orosz űrszektor jelentős politikai nyomás alatt van.