Új orosz űrállomás?
(Rovat: Orosz űrtervek, Az űrállomás és Oroszország - 2006.09.07 07:51.)

A napokban orosz részről merész tervek hangoztak el a jövőt illetően. Visszatérnek a „szovjet idők”?

Szegény hányatott sorsú Nemzetközi Űrállomás igazából még fel sem épült, máris a halálát tervezgetik az építésében résztvevő nemzetek. Az USA, bár most gőzerővel igyekszik a Shuttle-flotta talpraállításával vállalásait befejezni, a sajnálatos Columbia-katasztrófa nyomán már jó ideje bejelentette, hogy 2010 után „leveszi a kezét” az ISS-ről. Most az építés másik főszereplője, Oroszország még tovább ment. Vitalij Davidov, az orosz űrügynökség elnökhelyettese kijelentette, hogy az űrállomást 2015 körül építői szét fogják szerelni.

A mindvégig mostohagyerek szerepét játszó ISS után az oroszok saját űrállomás építését fontolgatják. Az indok szerint a jelenlegi helyzetben nem tudják megfigyelni országuk teljes területét, csak úgy nagyjából 10 %-nyit. Ennek megoldására csak egy saját űrállomás lehet megfelelő. A mostani nyilatkozat szerint ezt fontolgatja Oroszország. De itt nem állnak meg a tervek. 2020-ra az oroszok szeretnének egy Spektr-UF munkanéven futó obszervatóriumot az űrbe telepíteni, amely az ultraibolya tartományban végezne megfigyeléseket, de 1,7 méteres tüköroptikája révén a Hubble-éhoz hasonló – optikai tartományban készülő – képek készítésére is alkalmas lenne az eszköz. Emellett több Mars- és Vénusz-szonda is szerepel a tervek között. Az űrállomás létrehozása mellett a 2015-2025-ös időszakban az oroszok el szeretnének jutni az emberes repülések terén a hold- és a marsrepülések technikájának tesztjeiig, míg 2025 körül magukat a repüléseket is megvalósítani tervezik.

Mindezeket a terveket lassan nem kell álomvilágbelinek tekintenünk, egyre közelebb kerülnek a valósághoz, mert Oroszország gazdasága gyógyulóban van. A gazdasági válság korábban mérhetetlen károkat okozott, azonban a trendek lassan megfordultak. A napokban jelentették be, hogy Oroszország idő előtt törlesztette a pár évvel ezelőtt az orosz válság idején átütemezett külföldi adóságainak nagy részét – 23,8 milliárd dollárt –, és az idén összesen 40 milliárd dollár visszafizetésével bizonyította gazdasági erejét. Ezzel az orosz külföldi adósságállomány a GDP 9 százalékára zsugorodott (emlékeztetőül a magyar adat 70 százalék fölötti és az EU pénzügyi kritériuma is 60%). Az orosz gazdaság szárnyalását a hatalmas kőolaj- és földgázeladások tették lehetővé, de a válságból kilábalás azonnali politikai ambíciókat szült. Egyre több jel utal arra, hogy Oroszország a Szovjetunió egykori világhatalmi pozícióinak visszaállítására törekszik. Ennek egyik „hagyományos” területe az űrkutatás. Ha minden nem is valósul meg, vagy nem pont úgy, ahogy most vázolta az orosz illetékes, az biztos, hogy az orosz űrtevékenység élénkülésére számíthatunk.