Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Visszatért az „állatos műhold”
(Rovat: Orosz tudományos műholdak, Hazai kutatóhelyek és űripar - 2013.05.22 07:15.)

A BION-M1 fedélzetén számos kisállat utazott egy hónapon át a Föld körüli pályán. Közel sem mindegyikük élte túl a repülést...

Az orosz BION-M1 műhold április 19-én startolt, és visszatérő kapszulája május 19-én ért földet Oroszországban, Orenburg körzetében. A szerencsés leérkezés magyar idő szerint 5:12-kor történt. Előzőleg 4:26-kor gyújtották be a fékezést végző hajtóműveket. Az 575 km-ről visszatérő kabin kb. 555 km-es magasságban vált el az űreszköz kiszolgáló egységeitől. A légköri fékeződés során a kapszula külső része felforrósodott. Ezt a körülményt az egyik kísérlet céljára is felhasználták: bazaltból készült lemezeken baktériumokat utaztattak, hogy utólag kiderítsék, hogy tűrték az extrém körülményeket.

Mintegy 11 perccel a földet érés előtt, 9 km-es magasságban nyílt ki az ejtőernyő. A BION-M1 kapszuláját két repülőgépből, hét helikopterből és két terepjáróból álló különítmény várta. Közvetlenül a felszín elérése előtt még bekapcsolódtak a fékezőrakéták is, amik végül 3 m/s sebességet biztosítva tették le a különleges biológiai kísérleteket tartalmazó egységet. Az odaérkező kutatócsapatok rögtönzött laboratóriumot állítottak fel a helyszínen, ahol el tudták végezni a kapszula kinyitása utáni első vizsgálatokat. Ezután Moszkvába, az Orvosbiológiai Kutatóintézetbe (IBMP) szállították a világűrt megjárt állatokat és kísérleteket.

A május 19-én adott hivatalos információ szerint az első ellenőrzések során kiderült, hogy egy kivételével minden kísérleti berendezés jól működött. A kivétel a Kontur-BM volt, ami a benne utazó mind a nyolc mongol sztyeppei egér végét okozta. A kisemlősöket pedig épp azért vitték fel, mert strapabíróbbnak számítanak a hagyományos kísérleti egereknél és patkányoknál. A BION-M1 fedélzetén repült 45 laboratóriumi (házi) egér több mint fele ugyancsak elpusztult a hosszú űrutazás során. Veszteségre előzetesen is számítottak, ezért utaztattak ilyen sokat belőlük.

Másnap árnyalta a képet az IBMP egyik vezető kutatójának nyilatkozata. Jevgenyij Iljin szerint a német közreműködéssel készült akvárium (Omegahab kísérlet) halai sem élték túl az utat, egy műszaki hiba miatt. A Kontur-BM esetében egyetlen meghibásodás okozta azt, hogy a repülésirányító számítógép lekapcsolta a teljes berendezés áramellátását, így megszűnt a benne elhelyezett rágcsálók oxigénnel és élelemmel való ellátása, a világítás és a szellőzés. A történtek kivizsgálására szakértői bizottságot alakítanak. A laboratóriumi egerek egy részének az etetése is elromlott, mindjárt a repülés elején; csak ebbe 15 állat pusztult bele. Iljin azt mondta, hogy a 45-ből mindössze 6 egér érte meg a földre szállást, ami lényegesen kedvezőtlenebb, mint az 5% körülire kalkulált természetes veszteség. Jó hír viszont, hogy a 15 gekkó, valamint a csigák, és számos mikroorganizmus túlélte a rekordhosszúságú űrrepülést. A hibák ellenére a BION-M1 programját alapvetően sikeresnek értékelték.

A BION-M1 fedélzetén – nemzetközi együttműködések révén is – összesen 19-féle különböző kísérlet repült. Mint korábban beszámoltunk róla, ezek között magyar vonatkozású is volt. Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont részvételének célja volt a biológiai kísérletek támogatása, a kozmikus sugárzástól eredő sugárterhelés meghatározásával. A vizsgálatok teljes körű információt adnak majd a sugárzási térről, mind a Földre visszatérő egység (az „állatház”) belsejében, mind az ahhoz kívülről rögzített, szétnyitható hengeres tokban.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2020