Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Űr-VLBI az 1980-as években (1. rész)
(Rovat: Orosz tudományos műholdak, Távoli világok kutatói , Hazai kutatóhelyek és űripar - 2011.07.06 07:15.)

Startra kész az orosz RadioAstron rádiócsillagászati műhold, amely már az 1980-as évek eleje óta készül. Hogy kezdődött az egész történet?

Most, hogy a RadioAstron űr-VLBI műhold pályára állítása közel került, érdemes felidézni az emberöltőnyi projekt korai szakaszát, melyben Magyarország is jelentős szerepet játszott.

Az 1980-as évek elején két űr-VLBI projekt kezdeményezésére is sor került, melyek előkészítésével komolyan kezdtek foglalkozni. Az egyik egy nyugati projekt volt, melyet ESA-NASA együttműködésben 1982 óta készítettek elő, és a QUASAT (Quasar Satellite) nevet viselte. A másik egy szovjet kezdeményezés, szintén 1982-től datálódik, amely először a RACSAT, később (1985-től) a RadioAstron elnevezést kapta. Amíg a QUASAT javaslatnak az ESA előírások szerint hosszadalmas, több éves kiválasztási eljáráson kellet keresztülmenni – nem beszélve a kivitelezésről –, addig a RadioAstron igen rövid, mindössze 5 éves felbocsátási határidő ígéretével lépett a színre. Ez a gyors tervezett megvalósítás természetesen igen vonzóvá tette a projektet a résztvevőknek.


Részlet az 1989-es taskenti 9. RadioAstron konferencia anyagból. Az akkor ígért startdátum: 1993 ősze.

A RadioAstron 1985-ben Budapesten lépett ki nyíltan a nemzetközi porondra, mindjárt azzal az igénnyel, hogy nyugati űrkutatási és rádiócsillagászati intézmények részvételét megnyerje. Természetesen nem önzetlenül. A szovjeteknek nem csak a fejlett nyugati technológiára volt égető szükségük, hanem a Szovjetunió területén kívüli nagy rádiócsillagászati obszervatóriumok közreműködésére is ahhoz, hogy a RadioAstron valóban sikeres űr-VLBI kísérlet legyen, és egyedülálló felbontású megfigyeléseket hajthassanak végre először a világon. (A VLBI, azaz a nagyon hosszú bázisvonalú rádió-interferometria működési elve, hogy egymástól távoli rádióteleszkópok egy időben végzett megfigyeléseit kombinálják, ezzel állítva elő egy képzeletbeli hatalmas rádiótávcsövet. Az űr-VLBI esetében, az űrbe juttatott egyik interferométer-elem révén az antennák közti bázisvonalak hossza többszörösen meghaladhatja még a Föld átmérőjét is. – A szerk.)

A világpolitikai helyzet az afganisztáni szovjet inváziót követően cseppet sem kedvezett az ilyen törekvéseknek. A szovjet-amerikai kapcsolatok a mélyponton voltak, szigorú amerikai embargó akadályozta a számítógépek és fejlett elektronikus alkatrészek beszerzését a szovjet űrkutatás részére is. A RadioAstron projektet irányító Nyikolaj Kardasov és a szovjet űrkutatás vezetői jól látták, hogy ezek a problémák csak úgy kerülhetők meg, ha külföldi partnereket vonnak be a munkába, ezért minden alkalmat megragadtak a kapcsolatok felvételére.

Egy ilyen korai tapogatózó megbeszélésre Párizsban, az ESA központjában került sor 1983 márciusában. Itt Kardasov ismertette az előkészítés alatt lévő két szovjet űr-VLBI hold koncepcióját és szorgalmazta az együttműködést. A nyugatiak azonban csak valamilyen nemzetközi tudományos szervezet égisze alatt voltak hajlandók a tárgyalások tényleges felvételére. Erre a célra a COSPAR tökéletesen megfelelt. Egy évvel később, 1984-ben az ausztriai QUASAT workshopon meg is alakult a 10 tagból álló COSPAR űr-VLBI eseti bizottság.

Úgy tűnt, Magyarország éppen egy megfelelő helyszín lehetne mindkét félnek a kezdő együttműködési megbeszélésekre. Ide már könnyebb volt akár egy nagyobb létszámú szovjet delegációt is küldeni. A budapesti találkozóra 1985. október 2-3-án került sor a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézete (RMKI) szervezésében.

(Folytatjuk!)

Dr. Fejes István †

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2020