Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Ami a Szojuzból maradt Szibériában
(Rovat: Orosz hordozórakéták - 2016.05.05 07:15.)

A Vosztocsnij űrbázist felavató április végi start során indított hordozórakéta első fokozata négy segédrakétájának roncsait megtalálták az orosz hatóságok.

Az elhasznált rakétarészegységek megtalálása és begyűjtése önmagában nem ritka dolog. A kazahsztáni Bajkonurból indított rakéták első fokozatai is szárazföldi területre zuhannak. (Nem úgy az óceánpart közelében épített starthelyeknél, ahol ezek a vízbe esnek vissza.) Mostanában már nem annyira, de a szovjet időkben jellemző volt, hogy az első rakétafokozatok leesési helyét felkutatták és a maradványokat összegyűjtötték.

A Szojuz hordozórakéták első, a felemelkedéskor beinduló fokozatát oldalt négy, folyékony hajtóanyaggal (kerozinnal és folyékony oxigénnel) működő segédrakéta alkotja. Ezek, miután kifogyott az üzemanyaguk, leválnak a középső, második rakétafokozat oldaláról és visszahullanak a földre. Ez a start után mintegy 2 perccel, 60 km körüli magasságban következik be.


A felemelkedés utáni pillanatok, a Szojuz első fokozatának négy oldalsó, egy-egy RD-107A hajtóművel működő segédrakétája begyújtása után. (Kép: Roszkoszmosz)

A rakéta április 28-án észak-északnyugati irányban távolodott az Amur vidékén, a kínai határ közelében fekvő, most épülő új Vosztocsnij bázistól. Nem csak az első fokozat rakétahajtóművei, de kiürülése után a második fokozat, valamint a hasznos terhet jelentő műholdakat a légkör sűrű rétegein való áthaladás alatt védő orrkúp is a kijelölt zónákban, ritkán lakott vidékeken esett vissza a földre. (A Szojuz harmadik fokozata, illetve a műholdak végleges pályáját kialakító Volga végfokozat a terv szerint eljutott a Föld körüli pályáig, ahogy a három űreszköz is rendben pályára állt.)


A Vosztocsnijból indult első Szojuz rakéta első fokozatának segédrakétái a starthelytől mintegy 350 km-re csapódtak a földbe. A képen ezek egyike látható. (Kép: Roszkoszmosz)

Mivel a starthelyet most használták először, a leesési zónák is újak. A maradványok felkeresésének egyik oka az volt, hogy helyben a talajból és a hóból vett minták vizsgálatával megállapítsák a környezetszennyezés mértékét. Az első jelentések szerint nem történt lényeges szennyezés, ami annak is köszönhető, hogy – például a Proton rakétatípussal ellentétben – itt nem súlyosan mérgező összetevőkből álló hajtóanyagról volt szó.


A keresőcsapatok mind a négy segédrakéta roncsait megtalálták. Ezeket visszaszállítják a Vosztocsnij űrközpontba. Az orosz űrszervezet egyébként ritkán hoz nyilvánosságra ehhez hasonló fényképeket. (Kép: Roszkoszmosz)

Nem csak az első, de a második fokozat darabjait is megtalálták, de azokat természetesen távolabb, a starthelytől mintegy 1400 km-re északra. Ez 5 perccel az indítás után ürült ki és vált el a harmadik fokozattól. A nagy, 180 km-es magasságból való visszaesése során a második fokozat anyaga részben megsemmisült (elégett) a légkörben. A szénszálas anyagból készült orrkúp darabjait egyelőre még keresik.

Az orosz szakemberek most először alkalmaztak radaros követőrendszert, hogy könnyebben rábukkanjanak a roncsok leesési helyére. Meglehet, hogy a jövőben Vosztocsnijból tervezett indítások esetén is felújítják majd a szovjet hagyományt, ami a roncsok gondos felkutatását illeti. Az anyagukat valamilyen mértékben nyilván újra tudják majd hasznosítani. Ugyanakkor az orosz űrtervekben nem szerepel az első rakétafokozatok épségben való visszanyerése, amiben például az amerikai SpaceX vállalat Falcon-9 rakétáinál már komoly kezdeti sikereket értek el.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2019