Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

50 éves a Proton
(Rovat: Orosz hordozórakéták, Az űrkutatás 50 éve - 2015.07.16 10:15.)

Fél évszázada, 1965. július 16-án emelkedett a magasba Bajkonurból az első Proton hordozórakéta. Legújabb változatát 2001 óta használják.

A rakétát eredetileg (UR–500 jelzéssel) nagyon nagy teljesítményű, interkontinentális ballisztikus rakétának szánták, amellyel 100 megatonnás nukleáris robbanófejeket akár 13 ezer km távolságba is el lehet juttatni. Ehhez azonban túl nagyra sikeredett a Vlagyimir Cselomej irodájában tervezett és a Hrunyicsev Gépgyár által épített rakéta, meg a stratégiai célok is változtak, ezért a nagyrakétát bemutatkozásától kezdve csak űrkutatási célra használták. Érdekes, hogy első hasznos terhe a négytagú, 12–17 tonna közötti tömegű Proton tudományos műholdsorozat első darabja volt, végül maga a rakéta is erről a műholdról kapta a nevét.

A Proton alapváltozatát mindössze egy évig használták, azt már 1967 márciusában felváltotta a Proton–K, amely 45 évig, 2012. márciusig maradt forgalomban. Időközben, 2001. április 7-én bemutatkozott a ma is használt Proton–M változat. A három változattal együttesen (2015. május 16-ig) 404 startot hajtottak végre, ebből 27 volt sikertelen, 20 részben sikeres, ami 88%-os sikerarányt jelent. A startok háromnegyedét, szám szerint 311-et a Proton–K változattal hajtották végre (275 sikeres, 36 sikertelen vagy csak részben sikeres, ugyancsak 88%-os sikerarány).


Proton–K rakéta állította pályára a Nemzetközi Űrállomás Zvezda modulját. (Kép: NASA)

A Proton–M változat legfőbb újdonsága a korábbihoz képest a digitális repülési elektronika. A Proton–M kiegészíthető az ugyancsak a Hrunyicsev Gépgyár által tervezett és épített, már szintén több változatban használt Briz–M végfokozattal, így nagyobb teljesítmény, a felhasználói igényekhez rugalmasabb alkalmazkodás és a hasznos teher számára rendelkezésre álló nagyobb térfogat érhető el.


A Protont vízszintes helyzetben szerelik, a képen a rakéta első fokozata látható. (Kép: Hrunyicsev)


A szerelőcsarnokból kivontatott Proton rakéta. (Kép: Hrunyicsev)

A Proton a nagyrakéták családjában a világon a legnagyobbak közé tartozik. Az orosz Wikipédia 2012-es állapotot tükröző összehasonlító táblázata szerint a Proton-M/Briz-M rakéta 23 tonna hasznos terhet tud alacsony Föld körüli pályára állítani, ugyanannyit, mint az amerikai Delta–4 Heavy változata, bár utóbbi a geostacionárius pályára nagyobb tömeget vihet, mint a Proton. Alig marad el tőlük a 20 tonna teherbírású Ariane–5, amelyet a japán H-2B és az Atlas–5 követ. A 13–14 tonna közötti tartományban a tengeri indítású ukrán Zenyit–3SL-t, a Delta–4 Medium+ változatát és az Atlas–5 kisebb változatát találjuk, míg a nehéz hordozórakéták sorát a kínai Hosszú Menetelés–3B zárja a maga 11,2 tonna teherbírásával. A felsorolt nehézrakéták mindegyikének 90% fölötti a megbízhatósága, bár az orosz, az ukrán és a kínai rakéta alig haladta meg ezt a határt (mint láttuk, 2012 óta a Proton sikeressége 90% alá csökkent). A Proton teljesítményét csak az Apollo programban használt Saturn–5, az 1987-ben kipróbált szovjet Enyergija és az 1989-es amerikai Titan–4 szárnyalta túl. Ez a három rakéta azonban már csak történelem, a Proton még állja a sarat.


A Protonokat az indítóállásban emelik függőleges helyzetbe. (Kép: RIA Novosztyi / Roszkoszmosz)

A Proton rakéták hasznos terheinek többségét a geostacionárius pályára vitt távközlési műholdak teszik ki. Emellett azonban számos nevezetes űreszközt is a Protonok juttattak az űrbe. A szovjet/orosz nagyrakéta állította pályára a Hold felé repülő, utas nélküli Zond űrhajókat, a Marsz szondákat, a két-két Vegát és Foboszt, valamint a Holdra simán leszálló, onnan talajmintát hozó automata Lunákat. A Venyera sorozat Vénuszra simán leszálló űrszondái is Proton rakétával indultak. A Protonok az emberes űrrepülésből is kivették a részüket, hiszen nemcsak a Szaljut űrállomásokat, hanem a Mir moduljait, valamint az ISS Zarja és Zvezda moduljait is Protonok állították pályára.


A Briz–M (BM) végfokozat különböző változataival szerelt Protonok teherbírásának növekedése. (Kép: ILS)

A Protonra még egy évtizedig számítanak az orosz szakemberek. Amint arról korábban már beszámoltunk, folyik az Angara nehézrakéta fejlesztése, két tesztrepülésen már túl vannak. Ha a fejlesztés a tervezett ütemben halad, akkor a jövő évtized közepén válthatják fel az Angarák az akkorra már hatvanéves Protonokat.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2018