Szojuz Dél-Amerikából: csak 2009-ben
(Rovat: Orosz hordozórakéták, Európai űrpolitika - 2008.01.08 17:58.)

Az állvány elkészítése 2009 közepéig késleltetheti az első orosz Szojuz hordozórakéta indítását a Francia Guyana-i Kourou űrbázisról.

A veterán és rendkívül megbízható Szojuz első startja a Dél-Amerikában fekvő európai űrbázisról egy speciálisan erre a célra tervezett, Oroszországban készülő mobil állvány miatt csúszik. A Kourou-ból tervetett indítások műszakilag majdnem minden elemükben azonosak a bajkonuri és pleszecki rakétaindításokhoz. Az egyik lényeges kivétel maga az állvány. Míg a kazahsztáni és az oroszországi starthelyen a felbocsátandó űreszközöket vízszintes állapotban szerelik a hordozórakétára, addig Kourou-ban ez a függőlegesen történik majd.

A Szojuz rakéták épülő indítóhelye kb. 15 km-re fekszik az európai Ariane-5 rakéták startállásától. Az első Szojuz-indítást most 2009 közepére ígérik, de a céldátum teljesülése függ még néhány dologtól. Ezek egyike, hogy a márciusban Francia Guyanába érkező 200 fős orosz mérnökcsapat milyen gyorsan tudja felvenni a napi munkatempót. (A szakemberek közül csak néhányan beszélnek jól angolul vagy franciául.) A majdani, mintegy 1 hónapig tartó indítási kampányokra alkalmanként kb. 250 szakember érkezik Oroszországból. A tervekben évente 2-4 start szerepel.

(Fantáziakép: RIA Novosztyi)

A Kourou-i indítóhely kínálatát javító Szojuz rakétákkal kapcsolatban felmerülnek más, furcsának tűnő gyakorlati problémák is. Az itteni kereskedelmi műholdindítások jelentős része amerikai megrendelők kérésére történik, vagy az űreszközök amerikai gyártók közreműködésével készülnek. Biztonsági okokból a Szojuz és Araiane rakéták indítását végző személyzetet elkülönítik. A rakétákkal kapcsolatos technológia ma is stratégiai és nemzetbiztonsági szempontból kényes területnek számít. A bizalmatlanságra jellemző, hogy kezdetben az oroszok nem kívánták a francia hatóságok „orrára kötni” a hajtóanyak pontos összetételét. Erre végül környezetvédelmi okokból mégis hajlandók voltak. A Szojuz sikeres üzembe állítása Kourou-ban a francia és európai, valamint az orosz szakemberek eddig példa nélküli szoros együttműködését feltételezi.

A Szojuz dél-amerikai meghonosítása költségeinek túlnyomó részét (223 millió eurót) az ESA állja, a franciák ennek az összegnek a 63%-át fizetik. Az indításokat végző Arianespace cég bankkölcsönből 121 millió euróval járul hozzá a költségekhez. A számlához még 34 millió eurós EU-támogatás is társul. Az üzlet nem ígérkezik rossznak: az eddig leszerződött összes (4 db) Szojuz hordozórakétára vannak már jelentkezők, s további 15 rakétát is hamarosan meg szeretnének rendelni. Az Egyenlítőhöz közel fekvő indítóhelyről kb. 3 tonnás távközlési műholdakat tudnak majd geostacionárius átmeneti pályára juttatni. A kedvező földrajzi hely miatt ez a tömeg másfélszer akkora, mint a Bajkonurból elérhető kapacitás ugyanezzel a hordozóeszközzel.