Űrgazdaság
(Rovat: Nyereség a kontinensnek, Üzlet és munkahely , Lássuk és halljuk egymást - 2016.12.20 07:15.)

Az ESA a Miniszteri Tanács december 1–2-án tartott ülésére adta ki az űrtevékenység gazdasági hatásait röviden bemutató és példákkal illusztráló kiadványát.

Az ESA „Űrgazdaság – ESA: Az európai növekedés motorja” címmel jelentette meg kiadványát, amely az űrtevékenység eredményeinek gazdasági hasznosulását illusztrálja. Ebből a kiadványból idézünk néhány gondolatot, adatot és képet – a teljesség igénye nélkül.

(Kép: ESA)

Az űrtevékenység növekedése kedvező hatással van az egész gazdaságra, az űrtől látszólag teljesen független területekre is. Az ESA olyan értéket képvisel a társadalom számára, amely elősegíti az innovációt, ösztönzi a vállalkozásokat támogatja az induló cégeket és munkahelyeket teremt. A közhelyszerű megállapítások további idézése helyett lássunk néhány példát és adatot a kiadványból.

2015-ös adatok szerint a teljes űrgazdaság háromnegyedét a távközlési szolgáltatások tették ki, ezen belül a teljes forgalom több mint 50%-át a műholdas szolgáltatások. A műholdas műsorszórás 92,3 milliárd euró forgalmat generált, aminek 96%-át a közvetlen műsorszóró műholdak forgalma adja. Tovább nőtt a műholdas távközlés forgalma is, 2015-ben elérte a 19,4 milliárd eurót. Becslések szerint a távközlési szolgáltatások piacán minden egyes befektetett euró 8–9 euró bevételt generált. A továbbiakban részletesen ismertetik a szegmens európai zászlóshajóját, az ARTES programot.

A műholdas navigációs piacból Európa a Galileo programmal veszi ki a részét. A világ teljes GNSS piacának éves növekedése eléri a 7%-ot, az európai cégek a teljes piac mintegy negyedét fedik le. Az Európai GNSS Ügynökség becslése szerint az Európában forgalmazott GNSS készülékek száma tíz év alatt meg fog duplázódni, a 2013-as 208 millióról 2023-ra 427 millióra nő, ami azt jelenti, hogy lényegében minden európai emberre jut egy GNSS vevőkészülék (nyilván a telefonokba épített vevőknek köszönhetően). Várhatóan hasonló növekedést mutat a piaci forgalom is, a fenti időszakban 11 milliárd euróról közel 20 milliárdra prognosztizálják a növekedést. A készülékek gyártásából az európai cégek 23%-kal veszik ki a részüket. Ugyancsak fontos Európában – elsősorban a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) számára – az alkalmazások fejlesztése.

Az ESA üzleti inkubációs központjaival (BIC) kapcsolatba kerülő, az inkubációs programban részt vevő vállalkozások 2014-ben ötször annyi magántőként vonzottak, mint 2012-ben. Ezek a vállalkozások 2014-ben 34 szabadalmat szereztek, ami 30%-kal több, mint az EU hasonló BIC hálózatának eredménye. A vállalkozások 87%-a életben maradt.

Az ESA noordwijki üzleti inkubátorközpontja. (Kép: ESA)

Rohamos a növekedés a földmegfigyelési területen is, bár a teljes forgalom messze elmarad a távközlési iparétól. Mindamellett, a földmegfigyelési iparág ugyancsak növekszik, 2015-ben 2,2 milliárd euró forgalmat produkált, de 2024-re már 4,1 milliárd eurónak várják a forgalmát. Európában és Kanadában a földmegfigyelései szolgáltatásokat nyújtó cégek száma évi 8,7%-kal nő. A szektor forgalma évi 7,6%-os növekedést mutat, az alkalmazottak száma pedig évente 11%-kal nő. A földmegfigyelést módszeresen integrálják a nemzetközi fejlesztési szektorba, ami évente további 200–300 millió euró forgalmat generálhat.

Az ESA a földmegfigyeléssel kapcsolatos kutatásokat az Élő bolygó programjában (Living Planet Programme) fogja össze. (Kép: ESA / AOES Medialab)

Az ESA földmegfigyelő műholdjai bolygónk alaposabb megismerésének különböző aspektusait szolgálták és szolgálják – a képen a GOCE, az SMOS és a CryoSat összesített eredményei láthatók. (Kép: ESA)

Jelentős üzleti sikereket mutat fel a hordozórakéta-ipar, mint ahogy a Nemzetközi Űrállomás programba befektetett 8 milliárd euró is jövedelmezőnek bizonyult. Kedvező eredményeket mutat fel az európai műholdas meteorológiai szektor is. Az ESA és az Eumetsat együttműködésével megvalósított MetOp program 2020–2040 évek közötti teljes hasznát 16 és 63 milliárd euró közöttire becsülik.

Bemutatja a kiadvány az ESA kozmikus veszélyek programja (SSA, Space Situational Awareness) három fő területét (űridőjárás, űrszemét, földközeli égitestek) remélhető hasznát. Az űridőjárási szegmensre végzett költség/haszon elemzés hatszoros hasznot mutatott ki, becslések szerint a haszon elérheti a 3,1 milliárd eurót. Becsléseik szerint a legjelentősebb űridőjárási események egy év alatt akár 15 milliárd euró kárt okozhatnak. Az űrszemét területén arra a következtetésre jutnak, hogy az 1,7 milliárd eurós beruházás jelentősen csökkenti Európa függőségét az amerikai adatoktól, így Európa az amerikai adatok felhasználója helyett az adatcserében partnerré válhat. A földközeli kisbolygók károkozására vonatkozóan is végeztek becsléseket. Eszerint egy 50 m átmérőjű égitest becsapódása 3,8 milliárd euró kárt okoz, 140 méteres test esetében ez már 42 milliárd euró, 1 km átmérőjű test esetén a károk elérhetik a 3,24 billió eurót. (A becsapódások csekély valószínűségéről nem esik szó, az utóbbi esetben a három értékes jegyre megadott becslés pedig amúgy is némi kételyt ébreszt a számítások megalapozottságát illetően. – B.E.) A számítások szerint ezen a területen is 1,3-szeres haszon érhető el, ha Európa csak megfigyeli és katalogizálja a földközeli égitesteket, a haszon viszont 1,4-szeresre nő, ha kilenc éven belül egy esetleges kisbolygó-eltérítő küldetésben is részt veszünk.

Az ESA kozmikus veszélyek programjának három pillérje közül az egyik az űridőjárás követése, lehetséges előrejelzése. (Kép: ESA / P. Carril)

A kiadvány utolsó oldalai a tudományos kutatás, az oktatás és a népszerűsítés területén elért eredményeket mutatják be. Ebből csak a Rosetta programra vonatkozó néhány megállapítást emeljük ki. Az ehhez hasonló programoknak a tudományos eredményeken felül óriási hatása van a közvéleményre, az érdeklődés felkeltésére, fenntartására. 2015-ben az európaiak több mint 70%-a hallott vagy olvasott a Rosettáról. A Philae leszállását 10 millió ember nézte (ami persze csak az európaiak 2%-a, vagyis a többi 68% hallott ugyan róla, de annyira nem érdekelte, hogy meg is nézze a leszállást. – B.E.) A küldetésről 13 584 online cikk jelent meg, és vezető hír volt a jelentősebb lapokban a tévécsatornák hírműsorában. A Discovery Channel speciális műsorai közül ez volt a legnézettebb. A leszállás napján 2,9 millió tweet üzenet szólt az eseményről, 16,8 millióan nézték meg a Flickren a képeket, a november 11–17 közötti napokon pedig a Google+-on 2,5 millióan olvastak a Rosettáról.