Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Jelentősen emelkedik az ESA költségvetése
(Rovat: Nyereség a kontinensnek, Európai űrpolitika - 2016.01.22 07:15.)

Az ESA 2016-os költségvetése 5,25 milliárd euró, ami 18,4%-os emelkedés a tavalyihoz képest. Mire fordítják ezt a tekintélyes összeget, és hogyan érinti az emelkedés az újonnan belépett hazánkat?

Az Európai Űrügynökség (ESA) költségvetéséhez a legjelentősebb hozzájárulást idén is az EU adja (természetesen a tagállamok, köztük Magyarország pénzéből). Az EU hozzájárulása 2015-höz képest közel 29%-kal 1,35 milliárd euróra nőtt, az ESA tagállamok közvetlen hozzájárulásain kívül ebből fedezheti az ESA az EU-val közös programjai, a Galileo és a Copernicus űrszegmenseinek finanszírozását. (Jó ha tudjuk, hogy ebből Magyarország része kb. 9–10 millió eurót tehet ki, ám mivel – az ESA-val ellentétben – az EU-ban nem működik a földrajzi visszatérítés elve, ebből az elmúlt évek tapasztalatai alapján nem sokat láthatunk viszont. Legalábbis ipari megrendelés formájában nem, legfeljebb a majdani műholdrendszerek használóiként profitálhatunk belőle. – B.E.)

Jelentősen (55%-kal, 512 millió euróra) nőtt Olaszország hozzájárulása az ESA-büdzséhez, ami a Vega hordozórakéta fejlesztésének tudható be. A Vega fejlesztését célzó önkéntes programban eddig is Olaszország vállalta az oroszlánrészt. A Vega kereskedelmi használatba vételével elkezdődik a továbbfejlesztés, a Vega–C formájában, amelyet az új Ariane–6 rakétához is használni fognak. Ezzel Németország és Franciaország után ismét az olaszok lesznek a harmadikok az ESA költségvetését biztosító tagállamok sorában (a britek 2012-ben emelték meg jelentősen a költségvetésüket, ezért néhány évig ők álltak a dobogó harmadik fokán).

A legjelentősebb hozzájárulást (az EU-t nem számítva, tehát csak a tagállamok közül) Németország (873 millió euró, 9% emelkedés 2015-höz képest) és Franciaország (845 millió euró, 18% növekedés) adja, a britek 325 millió euróval szorultak az olaszok mögött a negyedik helyre. A francia hozzájárulás jelentős emelkedését az Ariane–6 programban való részvételük indokolja. (Gyors fejszámolással kiderül, hogy az EU és a négy nagy hozzájárulásán kívül 1345 millió euró, vagyis kb. 25% az, amit a többi 18 tagállam együttesen vállal. Ez országonként közel 75 millió eurót tesz ki, vagyis Magyarország 5 milliós befizetésével a „többi 18” között is a legkisebbek közé tartozik. Természetesen azt is tudnunk kell, hogy Magyarország egyelőre még nem vesz részt az önkéntes programokban, márpedig a többi országnál a kötelező befizetés többszörösét teszi ki az önkéntes programokhoz való hozzájárulásuk. – B.E.)

A költségvetés bevételi oldala mellett érdemes a kiadásokat is szemügyre venni. A Vega és az Ariane–6 fejlesztése kapcsán elmondottak alapján nem meglepő, hogy a legjelentősebb, 72%-os növekedés a hordozórakéták önkéntes programjainál történt. A különböző rakétafejlesztésekre 2016-ban 1,05 milliárd eurót költ az ESA. Az önkéntes programok sorában azonban a rakéták így is csak a második helyre szorulnak a földmegfigyelés mögött, ez a terület 1,6 milliárd euróval az ESA költségvetésének közel 31%-át teszi ki. Ez a stabil finanszírozás részben az EU hozzájárulásának tudható be, ugyanennek köszönhető, hogy a navigációs program tartja 0,6 milliárd euró körüli finanszírozását, és ezzel a harmadik az ESA programjai sorában.


Az ESA 2016-os költségvetése. Drasztikusan nőtt a hordozórakéta-fejlesztésre fordítandó összeg, ennek ellenére az ugyancsak növekedő költségvetésű földmegfigyelés maradt a maga közel 31%-os részesedésével a legjelentősebb tétel. (Kép: ESA)


A változások követése érdekében a 2016-os költségvetést összehasonlíthatjuk az itt látható 2014-es, a fentivel teljesen azonos szerkezetű diagrammal. A 2015-ös év hasonló, továbbá a költségvetés forrását mutató, ugyancsak 2015-ös diagram a cikkünk végén megadott linken tanulmányozható. (Kép: ESA)

Ugyanakkor a Space News cikke azt is megemlíti, hogy Jan Wörner főigazgatónak két területen is minden erejét latba kell vetnie, ha biztosítani akarja a szükséges finanszírozást. E két terület a Nemzetközi Űrállomás finanszírozásában való részvétel, és az ExoMars program. Utóbbival kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy külső szemmel nézve tudományos programnak látszik, ennek ellenére az ESA nem a kötelező tudományos programok, hanem az önkéntes „Exploration” között szerepelteti. A tagállamok vonakodása nem a hamarosan induló ExoMars’16 szondát érinti, hanem elsősorban folytatását, az ExoMars’18-at, amelynél már a halasztás gondolata is felmerült. E két területen a december elején sorra kerülő Miniszteri Tanács ülésén kell a tagállamoknak döntést hozniuk a folytatásról.

A bevezetőben feltettük a kérdést, hogyan érinti a költségvetés emelkedése Magyarországot. Nos, egyelőre és közvetlenül sehogy. Egyrészt azért nem, mert egyelőre Magyarország csak a kötelező programokhoz járul hozzá, ezek teljes költségvetési szintjét viszont a Miniszteri Tanács korábbi ülésén sok évre előre meghatározta, így itt változás csak akkor várható, ha a Miniszteri Tanács valamikor erről döntene. Ugyanakkor az, hogy az önkéntes programok súlya egyre nagyobbá válik az ESA-n belül, a hazai döntéshozókat is arra kell, hogy ösztönözze, hogy minél hamarabb, minél nagyobb súllyal vegyünk részt a leghasznosabb ESA-programokban. A 2016-os költségvetéssel kapcsolatban még egy körülményre kell rámutatni. Sok év után – de valószínű, hogy az ESA történetében most először – csökkent a tudományos programok részesedése 10% alá. Ez egyértelmű alátámasztása annak az ESA-csatlakozásunk előkészítése során számtalanszor hangoztatott érvnek, miszerint az ESA nem tudományos kutatási szervezet, hanem a műszaki fejlesztést és a polgárok számára hasznos alkalmazásokat helyezi előtérbe. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy egy jól irányzott, látványos Rosetta-horderejű siker a tudományos programok területén jót tesz az ESA ismertségének és elismertségének.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2018