Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Pályán az első két Galileo műhold
(Rovat: Nyereség a kontinensnek, Navigáció és térképészet , Galileo - 2011.10.21 12:33.)

Hosszú évek (plusz egy nap) késedelme után végre megkezdődött Európa saját, polgári irányítású navigációs műholdrendszerének kiépítése.

A Galileo rendszer első két műholdja egy kipróbálási fázis (In-Orbit Validation, IOV) részeként indult ma egy Szojuz hordozórakétával, a francia guyanai Kourou űrközpontból. Ez volt egyúttal az orosz hordozórakéta-típus bemutatkozó repülése az Egyenlítőhöz közeli dél-amerikai bázisról, ahonnan az európai űreszközöket szokás indítani. A start október 21-én, magyar idő szerint 12:30-kor történt. (Az előző napi indítási kísérletet meg kellett szakítani, mivel gond támadt a harmadik rakétafokozat üzemanyaggal való feltöltésével.)


Fantáziakép a Föld körül keringő első két Galileo műholdról. (Kép: ESA)

A most pályára állított űreszközök tömege egyenként 700 kg. Méretük a napelemszárnyak kibontása után 2,74 m × 14,5 m × 1,59 m-es lesz. A precíz navigációt és időszinkronizációt lehetővé tevő jelek sugárzásának alapfeltételét, a nagy pontosságú időmérést két-két fedélzeti hidrogén mézer ill. rubídium atomóra garantálja. A műholdak az L-sávban sugározzák jeleiket. Emellett egy C-sávú antenna szolgál a Földről felküldött adatok vételére, két S-sávú antenna pedig az irányítókkal való kapcsolattartás, a telemetriai adások lesugárzása céljából került a fedélzetre. A műholdakon rendelkezésre álló elektromos teljesítmény napfényben 1420 W, a Föld árnyékában (akkumulátorokról) 1355 W. Egy-egy Galileo IOV hold remélt élettartama legalább 12 év. Ezek már részei lesznek a végleges műholdkonstellációnak is, nem úgy, mint a korábban tesztcélból indított, egyes részfeladatokat kipróbáló GIOVE-A (2005) és GIOVE-B (2008) műholdak.

A Galileo IOV fázisban még két, a mostaniakhoz hasonló műhold indítására kerül sor, ugyaninnen és ugyanígy, várhatóan a jövő évben. A négy IOV hold szerepe, hogy az újfajta navigációs űreszközök fedélzeti berendezéseit, a jelsugárzást, a földi követésre és irányításra kiépített hálózatot és központokat tesztelje. Ezután folytatódhat a végül 30 egyszerre keringő (27 működő és 3 tartalék) holdból álló rendszer kiépítése. Ezek közepes (kb. 23 ezer km-es) felszín feletti magasságú, 56°-os hajlásszögű körpályákon keringenek majd, három különböző pályasíkba rendezve. A majdani teljes konstelláció a Föld legnagyobb részén, minden időben elegendő műholdat biztosít majd a horizont felett ahhoz, hogy a rádiójeleket venni és feldolgozni képes berendezések ezek alapján meghatározzák a vevő pontos helyét és sebességét. A Galileo hasonlóan működik majd, mint a jól ismert és elterjedt amerikai GPS rendszer, illetve orosz megfelelője, a GLONASSZ. Ezek azonban katonai fennhatóság alatt üzemelnek, míg a Galileo irányítását polgári szervek tartják kézben.

A Galileo műholdjait egy-egy európai gyerekről nevezik majd el, azokról, akik az Európai Unió tagállamaiban rendezett rajzversenyekre a legszebb alkotásokat küldik be. Az első két IOV hold egy bolgár kislány (Natalia) és egy belga kisfiú (Thijs) nevét viseli. Figyelem, a magyarországi rajzverseny november 15-ig még tart, nem késő pályázni!

A Galileo rendszer történetéről, előkészítéséről, működéséről szóló korábbi cikkeinkből készült – korántsem teljes – válogatás a lap alján érhető el, fordított időrendi sorrendben, a legfrissebbtől a régebbiek felé haladva.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2020