New Horizons: a menetrend
(Rovat: New Horizons, Távoli világok kutatói - 2018.12.31 06:15.)

Újév napján elrepül a Kuiper-öv egyik távoli kis égitestje mellett a Plútónál 2015-ben járt amerikai űrszonda. Mit és mikor várhatunk?

Ahogy nemrég mi is megírtuk, a New Horizons január 1-jén a tervek szerint 3500 km-es távolságban száguld el a Kuiper-övben keringő 2014 MU₆₉ (nem hivatalos nevén Ultima Thule) kisbolygó közelében. A Naprendszer eddig űreszközzel közelről vizsgált legtávolabbi objektuma mellett magyar idő szerint reggel 6:33-kor repül el a legkisebb távolságban az űrszonda (ez az időpont ott helyben értendő).

Feltehetően még hosszú évtizedekig, ha nem annál is tovább, az Ultima Thule marad a legkülső objektum a Naprendszerben, amiről ilyen közel gyűjthetünk információt. Alan Stern, a projekt vezetője szerint a New Horizons csapata most az elrepülésre koncentrál. Hogy a szondával mi lesz később, az nyitott kérdés. Egyelőre nem ígérhetnek semmit, így az sem világos, hogy lehet-e még egy következő, még ennél is távolabbi célpont. A kutatók mindenesetre nem bánnák...

A New Horizons útjának eddigi fő állomásai a Naprendszerben, a 2006. januári indítása óta. (Kép: NASA / Johns Hopkins University Applied Physics Laboratory / Southwest Research Institute)

A mostani célpont apró mérete azt jelenti, hogy még a legnagyobb közelség előtti napon sem látnak semmi különösebb részletet rajta. December 30-án például a legjobb felbontású képeken is csak 2-3 képpontot foglalt el az egész égitest, 31-én már 5-6 pixelt. Január 1-jén, amikor a szonda a legközelebb repül, az egész 2014 MU₆₉ várhatóan 215 képpontnyi kiterjedésű, vagyis a felszíni felbontás 140 m körüli lesz. Tehát minden mérést igen gyorsan kell elvégezni, miközben a műszerekkel pontosan kell célozni – a műveletek még annál is nehezebbek, mint a Plútónál voltak.

December első felében a New Horizons LORRI (Long Range Reconnaissance Imager) kamerájával százszámra készítették a felvételeket a még mindig pontszerűnek látszó célpontról, hogy megállapítsák, lehet-e a közelében az űrszondára esetleg veszélyt jelentő kis hold vagy gyűrű. Ilyennek nem találták nyomát, de a több mint 50 ezer km/h sebességgel elhaladó New Horizons szondára akár egy milliméteres nagyságrendű törmelékdarabbal való ütközés is végzetes lehet – ilyet pedig nem lehet előre kimutatni a LORRI 20 cm átmérőjű távcsövével.

A NASA űrszondája több mint kétszer olyan közel repül majd el a 2014 MU₆₉ mellett, mint amennyire annak idején a Plútót megközelítette. Így most nagyobb felbontású képekben reménykedhetünk. Hogy miért nem még ennél is közelebb, annak az az oka, hogy az expozíciók alatt a kamerának a célon kell maradnia, különben a képek elmosódottá válnának. Ehhez pedig az elrepülés közben az űrszondát megfelelő mértékben el kell forgatni. Ha túl közel repülnének, a szükséges gyors forgatást már nem tudnák megoldani. (A Plútó esetében kicsit óvatosabbak voltak az irányítók, elvégre az volt a fő tudományos célpont – mostanra pedig már jobban ki is ismerték, mire képes a New Horizons.)

A LORRI navigációs célból készített képeit egyébként a 2014 MU₆₉ fényességvéltozásainak megállapítására is használták, annak reményében, hogy megmérhetik a forgási periódusát. Nem kaptak egyértelmű eredményt, azt is figyelembe véve, hogy az égitestről tudják, szabálytalan alakú. Így előfordulhat, hogy a megközelítés iránya nagyjából megegyezik a forgástengely irányával. Hogy tényleg így van-e, az hamarosan kiderülhet.

Tekintettel a New Horizons hatalmas távolságára – a fénysebességgel utazó rádiójeleknek 6 órára, 7 percre és 58 másodpercre lesz szüksége, hogy elérjenek a Földig – és az alacsony adatátviteli sebességre, nem egyhamar jutnak hozzá az összes adathoz a kutatók. 2020 vége felé járunk majd, mire a New Horizons fedélzetén tárolt minden kép, színkép és más típusú adat megérkezik.

Persze a legelső képekre nem kell majd ennyit várnunk. Négy órával a legnagyobb közelség után a New Horizons kommunikációs antennája a Föld felé fordul és elkezdi lesugározni a legfontosabb – bár még nem a legrészletesebb – képeket és eredményeket. (De ne felejtsük: több mint 6 fényóra távolságban történik minden!) Ekkor derül majd ki, hogy egyáltalán sikeres volt-e a példátlan elrepülés. Még néhány óra múlva meglesznek az első teljes képek, ezeket várhatóan egy január 2-án tartandó sajtótájékoztató keretében hozzák nyilvánosságra az Egyesült Államokban. Január 1-jén tehát még ne várjunk túl sokat!

A New Horizons 30 watt teljesítményű adójának jeleit a NASA mélyűri követőállomás-hálózatának (Deep Space Network, DSN) legnagyobb, 70 m átmérőjű rádiótávcsöveivel veszik majd. De csak január 4-éig, akkor ugyanis a szonda a Földtől nézve a Nap mögé kerül, így az adatlesugárzásban kényszerszünet következik. Ha minden jól megy, az első tudományos eredményeket tavasztól–nyártól kezdődően publikálják majd a New Horizons csapatának kutatói.

Akit érdekel a közvetítés a New Horizons szondával kapcsolatos tájékoztatókról, eseményekről, az látogasson el a NASA TV honlapjára vagy a Johns Hopkins Egyetem Alkalmazott Fizikai Laboratóriumának (JHU APL) New Horizons honlapjára, ahol a legfrissebb híreket közzé is teszik.