Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Amire még Alan Stern sem számított (2. rész)
(Rovat: New Horizons, Távoli világok kutatói - 2015.11.24 07:15.)

További öt meglepő új eredmény a Plútóval kapcsolatban, a New Horizons szonda vezető kutatója, Alan Stern válogatásában.

A NASA New Horizons űrszondája július 14-én repült el a Plútó mellett. Alan Stern (Southwest Research Institute, SwRI), a New Horizons vezető kutatója a Sky and Telescope honlapján közreadta szubjektív véleményét arról, melyek jelentik számára a tíz legnagyobb meglepetést. Közülük az első ötről cikkünk előző részében, a továbbiakról most olvashatnak.


Alan Stern többször is meglepődött. Ha a sorok között lehet olvasni, akkor legjobban a gleccserfolyásokon. (Kép: NASA / Bill Ingalls)

A Plútó komplexitása, felszíni változatosság

Itt sem a komplexitás ténye volt a meglepő, hanem a mértéke. A földi és Hubble-űrtávcsővel végzett megfigyelésekből várható volt, hogy a New Horizons összetett rendszert talál (ismert volt, hogy a felszín egyes részeit fagyott nitrogén, metán és szén-monoxid borítja, a légköri nyomás nőtt az 1980-as évek óta, látták az albedófoltokat éppúgy, mint a holdak összetett rendszerét), a rendszer komplexitása azonban minden várakozást felülmúlt. A kutatók „felturbózott Tritont” vártak, helyett „felturbózott Marsot” találtak.

Friss geológiai aktivitás nyomai (4 milliárd éves és 100 millió éves felszín)

A mintegy 1000 km kiterjedésű világos síkságon egyáltalán nincsenek kimutatható becsapódási kráterek, ami arra utal, hogy a felszínnek ez a része legfeljebb 100 millió éves, vagy talán még fiatalabb. Ezzel szemben a felszín sötétebb, kráterekkel sűrűn borított területeit nagyon ősinek, 4 milliárd évesnek becsülik. Nemcsak meglepő, hanem rejtélyes, milyen belső mechanizmus teheti máig (vagy legalább a közelmúltig) geológiailag aktív égitestté a Plútót. Ugyanakkor Stern a Tritonon működőekhez hasonló gejzírekre számított, ilyeneket viszont nem találtak, ami (talán az egyetlen) negatív meglepetés.


A világos síkságon egyáltalán nincsenek becsapódási kráterek, ami legfeljebb 100 millió éves, tehát nagyon fiatal felszínre utal. (Kép: NASA / JHU APL / SwRI)

A laikusok fantáziáját is megragadó „Szív”

A New Horizons felvételein már 100 millió km távolságból is feltűnő volt a nagy kiterjedésű, világos, szív alakú terület. Szerencsére ez éppen a Plútónak azon az oldalán helyezkedik el, amely mellett a szonda július 14-én elrepült. Nem véletlenül ez szerepelt az órákkal a legnagyobb megközelítés után nyilvánosságra hozott első felvételen. Stern szerint ebben az esetben nem a jelenség geológiája az érdekes, hanem az az érzelmi többlet, amit a szív alak a bolygókutatás iránt közömbös laikusok számára jelentett.

A Charon az egyik legváltozatosabb szilárd felszínű égitest a Naprendszerben

A csupán 1200 km átmérő hold felszíne meglepően viharos geológiai múltról tanúskodik, hosszú repedésrendszer, hegyvonulatok, árkok szabdalják a felszínét. A Charon északi pólusánál a 275 km átmérőjű, sötétebb területet jól kirajzolódó vetődés vagy hegylánc határolja, körülötte 450 km átmérőjű, világosabb terület helyezkedik el. (Az itt a felszínt borító sötétebb anyag talán a Charon belsejéből származik, de más feltevések szerint a Plútó légkörében képződő tholin egy része megszökik a Plútó vonzásából, és a Charon felszínére ülepszik le.) Világos, illetve sötét, kidobott anyaggal körülvett kráterek egyaránt látszanak, a sötétebb terület mellett egy 150 km-es, sekélyebb kráter nyomai vehetők ki.


A Charon az egész Naprendszer egyik legváltozatosabb szilárd felszínű égitestjének bizonyult. (Kép: NASA / JHU APL / SwRI)

Áramló, folyó gleccserek

A Plútó jéggel borított részein egyértelműen látszanak a jég folyásának a nyomai. A világos síkság peremvidékén jól láthatóak az áramlási nyomok, ahogyan a jég körülfolyja az útjába kerülő, szilárdabb felszíni alakzatokat.


Akit érdekel, a hivatkozott cikk végén szavazhat, hogy számára melyik volt a legmeglepőbb újdonság. A grafikonon a „közönségszavazás” állása látható november 4-én. Az átlagok helyezési számokat jelentenek, vagyis a kisebb átlagok az olvasók által meglepőbbnek tartott tényeket jelzik. A szavazáskor az első három helyezettet lehet megjelölni, ezért 2,0 a helyezések átlagértéke. (Kép: Sky & Telescope)

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2018