Előre aggódnak a törmelékek miatt
(Rovat: New Horizons - 2012.10.24 08:15.)

A Plútóhoz 2015-ben érkező New Horizons szonda a vártnál több anyaggal találkozhat a törpebolygó körül, s akár egy apró darabbal való ütközése is végzetes lehet.

Az aggodalmat a Plútó körül az elmúlt években felfedezett kis holdak táplálják. Most úgy tűnik, hogy az égitest környezete az előzetesen vártnál „zsúfoltabb” lehet. Így a földi irányítóknak fel kell készülniük arra az eshetőségre is, hogy akár az utolsó pillanatban úgy módosítsák az elrepülés pályáját, hogy az az égitesttől a tervezettnél nagyobb távolságban vezessen. Földi (illetve űrtávcsöves) megfigyelések alapján eddig öt holdat ismerünk a Plútó körül, de az ott keringő kisebb, a mi távolságunkból felismerhetetlen égitestek száma akár lényegesen nagyobb is lehet. Előfordulhat az is, hogy a törmelékdarabok gyűrű(k)be rendeződnek.

Az amerikai New Horizons űrszonda a Plútónál, 2015 júliusában. (Fantáziakép: JHU APL / SWRI)

A New Horizons 2006 januárjában indult a Plútó felé, amely akkoriban még a Naprendszer kilencedik nagybolygójának számított, azóta viszont hivatalosan már törpebolygóként tarjuk számon. Ez lesz az első űrszonda, amely a Naprendszer külső részén, a Neptunuszon túl található Kuiper-övezetbe hatol. Ha minden szerencsésen alakul, és a szonda nem sérül meg, a Plútó melletti elrepülés után előfordulhat, hogy még legalább egy második célpontot is keresnek majd neki.

Ha valóban van egy törmelékfelhő a Plútó körül, meglehet, hogy csak akkor derül ki, ha a New Horizons már elég közel jutott hozzá. A nagyon gyorsan, 14 km/s sebességgel haladó űreszköznek különösen a kamerái, az üzemanyagtartálya, a műszereket összekötő kábelei lehetnek érzékenyek akár egy kisebb testtel való találkozásra. Az irányítók mostanra kidolgoztak kilenc különböző alternatív pályát. Ezek közül akár a legnagyobb közelség előtt 10 nappal is választhatnak, ha a New Horizons biztonsága érdekében így látják jónak. A Plútóhoz közeledés utolsó heteiben-hónapjaiban a kamerák a rendszert figyelik majd, hátha sikerül észrevenni valami fontosat még az utolsó pályamódosító manőver lehetősége előtt.

Bár a kutatók nyilván azt szeretnék, ha a szonda minél közelebb repülne el a törpebolygóhoz, az előzetesen meghatározott tudományos célok akkor is teljesíthetők, ha esetleg végül valamelyik „menekülő pályát” kellene választaniuk.