Két Beidou Kínából
(Rovat: Navigáció és térképészet, Kínai műholdak - 2018.07.30 07:15.)

Újabb tagokkal bővül a kínai műholdas helymeghatározó rendszer. A két űreszköz ezúttal közepes magasságú Föld körüli pályára került.

A Beidou M5 és M6 jelzésű (sorszámukat tekintve 33. és 34.) műholdját július 29-én, magyar idő szerint 3:40-kor indították Hszicsangból (Xichang), egy Hosszú Menetelés-3B hordozórakétával. Ez volt Kínából idén sorrendben a 21. űrstart. Az új generációs műholdak a gyors ütemben bővülő kínai hely- és időmeghatározó műholdrendszer közepes (kb. 21,5 ezer km-es) pályamagasságban működő tagjaihoz csatlakoznak. Mint ismeretes, a többi globális navigációs műholdrendszer – az amerikai GPS, az orosz GLONASSZ és az európai Galileo – csak közepes magasságú műholdpályákat alkalmaz, de a kínaiak magasabb (geoszinkron és geostacionárius) pályákról navigációs rádiójeleket sugárzó űreszközöket is beillesztettek a Beidou rendszerbe.

A kínai navigációs műholdrendszerben az 55,5°-os hajlásszögű, közepes magasságú pályák mellett 36 ezer km magasan húzódó geoszinkron illetve geostacionárius pályákon működő űreszközöket is alkalmaznak. (Kép: Beidou)

Az új műholdak segítségével még közelebb kerül a nap, amikor a kínai rendszer eléri a földfelszín egészére kiterjedő egyenletes, globális lefedettséget. A valós időben, egyetlen Beidou vevőberendezéssel elérhető helymeghatározási pontosság vízszintes irányban legalább 6 m, függőleges irányban 10 m (az adatok az esetetek 95%-ában érvényesek).

A Beidou harmadik generációs műholdjainak tömege 1014 kg, méretük 2,25 m × 1,22 m × 1 m. (Fantáziakép: J. Huart)

A katonai kezelésben levő Beidou rendszer kiépítéséről a kínai kormányzat 2004-ben döntött. Előtte 2003-tól kísérleti jelleggel bocsátottak már fel navigációs műholdakat, ez tekinthető az első fázisnak. A 2012 végére a második fázisban korlátozott számú műholddal Kína és környezete lefedettségét oldották meg. A regionális navigációs rendszert a harmadik fázisban szeretnék globális lefedettségűvé bővíteni, a tervek szerint 2020-ig. Ehhez összesen 27 közepes magasságú, valamint 5 geostacionárius és 3 geoszinkron (vagyis szintén 1 napos keringési idejő, de nem az egyenlítői síkban húzódó) pályán levű űreszközt bocsátanak fel.